A fejlesztés lényege, hogy a szerelvény nem „gördül” a sínen, hanem mágneses lebegtetéssel halad, így kisebb a súrlódás, nagyobb a potenciális tempó. A japán L0-sorozat tesztkörülmények között már 603 km/órát is elért – ezt szokták a „világ leggyorsabb vonata” címke mögé tenni.
A Chūō Shinkansen első nagy szakasza a tervek szerint a fővárost, Tokiót kötné össze Nagoyával, később pedig Oszaka is célpont. Papíron ez olyan menetidőket ígér, amik ma még sci-finek hatnak: a leggyakrabban emlegetett példa, hogy a többórás út radikálisan rövidülhet, akár 15-20 percekre is.
Japán szupervonat: ez más lépték
A munkálatok egy része engedélyezési és helyi viták miatt akadt el, a projekt időzítéséről ezért már korábban is azt írták, hogy a befejezés 2034 környékére tolódik. A költségeknél pedig a „csak egy gyorsvasút” típusú elképzelés félrevisz: új pálya, alagutak, speciális infrastruktúra, teljesen új rendszer – ez mind más lépték, mint egy meglévő vasútvonal feljavítása.
Közben az összehasonlítás is beszédes: a jelenleg legismertebb, menetrend szerint is nagyon gyors mágnesvasutak között gyakran emlegetik a Shanghai Maglevot, ehhez képest a japán célsebesség azonban már egy egészen más liga.
A „világ leggyorsabb vonata” cím mögött tehát nem egy kényelmi fejlesztés áll, hanem egy óriási, drága, technológiai presztízsprojekt, ami akkor is látványos, ha a legtöbben soha nem ülünk majd rajta.
Fotó: illusztráció, Getty Images
A videó AI alapú programmal készült.
