Görögországban nem a veszély, hanem a bizonytalanság lassít
Görögországban a mindennapokban nem érzékelhető közvetlen fenyegetés, mégis látszik a hatás. Utazási irodák és szállodások szerint a foglalások üteme lassult, sokan inkább kivárnak, figyelik, hogyan alakul a helyzet.
A döntések mögött nem feltétlen konkrét félelem áll, hanem inkább az általános bizonytalanság. Mennyibe kerül majd az utazás? Lesznek-e járatok? Romlik-e a helyzet a régióban? Ez a „majd meglátjuk” típusú hozzáállás viszont a turizmusban már önmagában is érezhető visszaesést okoz.
Ciprus közelebb van, és ezt a turizmus is megérzi
Ciprus helyzete érzékenyebb. Földrajzilag jóval közelebb van a konfliktuszónához, ami erősebben hat a megítélésére is. A turisták egy része inkább más célpontot választ, még akkor is, ha a szigeten sincs közvetlen veszély.
A kieső kereslet már konkrét intézkedéseket is hozott. A ciprusi kormány egy 200 millió eurós csomagot állított össze, hogy tompítsa a turizmust érő gazdasági hatásokat. Áprilisban ez fedezi a szezont kezdő szállodák és szálláshelyek alkalmazottainak bérének 30 százalékát. Ez az intézkedés arra a helyzetre reagál, hogy egyes vállalkozások a foglalások visszaesése miatt a nyitás elhalasztását tervezik. A kormány emellett támogatást tervez a légitársaságok számára is, hogy biztosítsa a szolgáltatások folytonosságát a legfontosabb forráspiacok felé.
Nemcsak a turisták hiányoznak, hanem az egész piac
Kostas Koumis ciprusi idegenforgalmi miniszter hangsúlyozza, hogy különösen problémásnak bizonyul olyan fontos forráspiacok elvesztése, mint Izrael és több arab állam. Az európai turisták egyre növekvő vonakodása és a dráguló repülőjegyek szintén nyomást gyakorolnak a keresletre. A britek után az izraeli turisták alkotják a második legnagyobb látogatói csoportot Cipruson.
Ehhez jön még az európai turisták óvatosabb hozzáállása és a növekvő repülőjegyárak, ami együtt már érezhetően visszafogja a keresletet.
Az imázs is sérülhet, még ha nincs is közvetlen veszély
A turizmus nemcsak tényekből, hanem benyomásokból él. Egy-egy biztonsági incidens, például egy katonai létesítményt érő dróntámadás híre önmagában is elég lehet ahhoz, hogy a turisták egy része más úti célt válasszon.
Ciprus esetében ez különösen érzékeny pont, hiszen a sziget az Európai Unión belül a legközelebb fekszik a konfliktuszónához. Ez a közelség akkor is hat a döntésekre, ha a valós kockázat alacsony. A görög turisztikai vezetés szerint ugyanakkor a helyzetnek lehet egy másik oldala is. Amikor nő a bizonytalanság, a turisták hajlamosak „biztonságosnak érzett” célpontok felé fordulni, ami akár Görögországnak is kedvezhet hosszabb távon, hiszen a régión belül stabil, jól ismert úti célnak számít.
Fotó: illusztráció, Unsplash
