„Az agglomerációban egyre többször fog felmerülni a vízkorlátozás lehetősége vagy a szolgáltatási leállás réme” – írta Facebook-bejegyzésében Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész.
A szakember szerint sajátos csapdahelyzet alakult ki a főváros környékén. Sokan költöznek ki az agglomerációba a nagyobb zöldterület, a nyugodtabb környezet vagy az olcsóbb ingatlanok reményében, ezzel azonban folyamatosan nő a vízfogyasztás is. Az agglomerációs vízellátó rendszerek már most a kapacitásuk határán működnek, így egy-egy rendkívüli helyzet – például tartós kánikula – könnyen vízhiányhoz vezethet.
Budapest vízellátását nagyobb lakosságszámra tervezték
Ezzel szemben Budapest vízellátását évtizedekkel ezelőtt jóval nagyobb lakosságszámra tervezték. Bardóczi emlékeztetett: a rendszert az 1980-as években úgy méretezték, hogy akár két és fél millió ember ellátását is biztosítani tudja, ráadásul olyan korban, amikor még nem voltak elterjedtek a víztakarékos háztartási eszközök.
Fotó: Getty Images
A valóság ma egészen más. A főváros népessége 1,7 millió fő alá csökkent, miközben a víztakarékos technológiák – a korszerű zuhanyfejek, mosogatógépek és öntözőrendszerek – jelentősen mérsékelték az egy főre jutó vízfogyasztást. Emiatt Budapest jelenleg akkor is biztonságosan képes ellátni lakóit, ha időnként az agglomeráció segítségére kell sietnie.
A főtájépítész szerint a főváros vízellátása mindaddig stabil marad, amíg nem következik be rendkívüli alacsony dunai vízállás vagy olyan műszaki havária, amely miatt kutakat vagy átemelőket kellene lezárni. Bár a vízhálózat állapota a forráshiány és az elmaradt fejlesztések miatt sok helyen leromlott, a rendszer kapacitása jelenleg elegendő.
Vízhiány: az agglomerációban már most baj van
Az agglomerációban azonban már most is érzékelhetők a problémák. A Duna Menti Regionális Vízmű szolgáltatási területén több mint száz települést érint a másodfokú vízkorlátozás, és több helyen kritikussá vált a helyzet. Szadán, Solymáron, Pomázon, Erdőkertesen és Ürömön is komoly gondokat okoz a megnövekedett fogyasztás, de vízhiányról számoltak be Felcsúton, Alcsútdobozon és Tabajdon is.
A vízszolgáltatók és a politikusok egyaránt arra kérik a lakosságot, hogy a hőség idején takarékoskodjanak az ivóvízzel. Azt javasolják, hogy csak a legszükségesebb célokra használjuk a vezetékes vizet, és mellőzzük az autómosást, a kerti locsolást vagy a medencék feltöltését.
A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy miközben Budapest vízellátása egyelőre biztonságban van, az agglomeráció rohamos növekedése egyre komolyabb terhet ró a környék infrastruktúrájára. A szakértők szerint a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a közműhálózat fejlesztése képes lesz-e lépést tartani a kiköltözési hullámmal és a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb nyári vízcsúcsokkal.
