Több mint egy évtizeden át dolgoztak a hegyek között
Az észak-olaszországi Carona közelében fekvő Piani di Sasso fennsíkon a bergamói városi múzeum régészei 13 nyáron keresztül végeztek ásatásokat. A több mint 1700 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő területen egy olyan bányásztelep maradványait tárták fel, amelyet a késő római kortól egészen a 16. századig használtak.
A kutatás célja az volt, hogy feltárják, hogyan bányászták és dolgozták fel a vasércet az Alpok egyik legfontosabb történelmi lelőhelyén.
Az Alpok legjobban megőrzött bányászfalujának tartják
A kutatók szerint a caronai lelőhely különlegessége, hogy rendkívül jó állapotban őrizte meg a középkori vaskohászat nyomait. A régészek feltárták többek között az úgynevezett pörkölőkemencéket is. Ezekben a kitermelt vasércet felhevítették, mielőtt tovább dolgozták volna fel. A hőkezelés segített eltávolítani a szennyeződéseket, és megkönnyítette az érc feldolgozását.
A lelőhelyen salakdarabok, szerszámok, szegek és számos más tárgyi emlék is előkerült, amelyek bepillantást engednek a több száz évvel ezelőtti bányászok mindennapjaiba.
Miért volt ennyire fontos a vas?
A vas a középkor egyik legfontosabb nyersanyaga volt. Fegyverek, mezőgazdasági eszközök, szögek, szerszámok és építkezési elemek egyaránt készültek belőle.
A korai középkorban a vasércet még viszonylag kis faszéntüzelésű kemencékben olvasztották ki. Az így kapott nyers vasat ezután hosszú kovácsolással tisztították meg a salaktól, hogy használható fémet kapjanak. Később a vízimalmok által hajtott fújtatók és kalapácsok jelentősen megnövelték a termelékenységet, a magas középkor végére pedig már olyan kemencék is megjelentek, amelyekben részben folyékony vas előállítására is képesek voltak. Ezt a fejlődést a vaskohászat történetével foglalkozó szakirodalom is jól dokumentálja.
A lelőhelyet visszatemették, a leletek múzeumba kerülnek
Bár maga az ásatási terület ma már ismét föld alatt rejtőzik, a feltárt emlékek nem vesznek el. 2026. augusztus 8-án megnyílik a MIRCarona régészeti múzeum, ahol a látogatók megismerhetik a kutatás eredményeit.
A kiállításon vasolvasztási salakok, szegek, ásatási dokumentációk, videók, valamint mintegy 200 kelta nyelvű sziklarajz másolata is helyet kap. A múzeum célja, hogy bemutassa, milyen fontos szerepet játszott Carona térsége a vasércbányászat történetében.
A régészek szerint a feltárás korántsem tekinthető lezártnak. A lelőhely nagy részét egyelőre nem vizsgálták meg, ezért a jövőben újabb kutatások is várhatók. Ha sikerül további partnereket és finanszírozást találni, könnyen lehet, hogy az Alpok egyik legjelentősebb középkori bányásztelepe még számos meglepetést tartogat.
