A Duna rendkívül alacsony vízállása felszínre hozta Bulgáriában a 4. században épült Constantinus-híd egyes részeit – számolt be a Múlt-kor történelmi magazin. A több mint két kilométer hosszú építményt – amely I. Constantinus római császár uralkodása idején készült – az ókor egyik leghosszabb ismert hídjaként tartják számon.
A híd maradványai az észak-bulgáriai Gigen közelében, az egykori Ulpia Oescus római városának közelében váltak láthatóvá. Az átkelő innen vezetett a Duna túlsó partján fekvő Sucidavába, amelynek romjai ma Romániában találhatók.
Az átkelő a Duna déli partján fekvő Ulpia Oescust kötötte össze az északi parton található Sucidavával, teljes hossza pedig meghaladta a két kilométert.
A pleveni múzeum kutatócsoportja drónok segítségével készített légifelvételeket a folyómederből előbukkant maradványokról, amelyek alapján feltérképezhették a látható alapozás vonalát és felmérhették annak jelenlegi állapotát.
Előkerültek a Ferenc József híd romjai
A Duna magyarországi szakaszán is számos, korábban víz alatt fekvő történeti emlék vált ismét láthatóvá, többek között az 1945-ben, a II. világháborúban lerombolt Ferenc József híd maradványai a budapesti Szabadság híd alatt.
Íme:
4 fotó
Kiemelt fotó: illusztráció, MTI/Szigetváry Zsolt
Olvass még a témában!
- A rendkívül alacsony dunai vízállás miatt láthatóvá vált egy 18. századi erőd Újvidéknél
- Csontvázak is előkerültek a világháborús motorkerékpár alól a Dunából
- Többszáz éves kőhajítógép lövedéke kerülhetett elő az apadó Dunából Visegrádnál
