Muszáj jól választani helyszínt, ha látni akarod a napfogyatkozást
Ritka égi párosra hívja fel a figyelmet a Vega Csillagászati Egyesület (VCSE): 2026. augusztus 12-én, szerdán este részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról, majd az éjszaka folyamán következik az egyik legismertebb meteorraj, a Perseidák maximuma. Ráadásul éppen újhold lesz, így a Hold fénye ezúttal egyáltalán nem zavarja majd a hullócsillagok megfigyelését.
A napfogyatkozás megfigyeléséhez azonban nem elég a jó idő, jó helyet is kell választani: a Nap ekkor már nagyon alacsonyan jár majd, ezért olyan pontra van szükség, ahonnan sem házak, sem fák, sem dombok nem takarják a nyugati–északnyugati horizontot.
Mikor kezdődik a napfogyatkozás Magyarországon?
Az ország különböző pontjain néhány perces eltéréssel, nagyjából 19:21 és 19:25 között kezd beleharapni a Hold a Nap korongjába. A jelenség ezután egészen napnyugtáig követhető lesz.
Budapesten az első kontaktus 19:22:32-kor következik be. A fővárosból látható legnagyobb fázis 19:58 körül várható, ekkor a Nap korongjának körülbelül 60,5 százalékát takarja majd el a Hold. A Nap mindössze néhány perccel később, 20:01 körül nyugszik le.
Az ország keleti részén rövidebb ideig lehet követni a jelenséget, mert ott korábban érkezik a napnyugta. Debrecenben például 19:21:45-kor kezdődik a fogyatkozás, a legnagyobb még látható fedettség körülbelül 39,9 százalék lesz, a Nap pedig 19:50-kor eltűnik a horizont alatt.
Nyugat-Magyarországon lesz a leglátványosabb
A legjobb helyzetben azok lesznek, akik az ország nyugati felén figyelik az eget. Sopronban 19:22:51-kor kezdődik a fogyatkozás, és közvetlenül napnyugta előtt már a Nap látható felületének 80,9 százalékát eltakarja a Hold. Szombathelyen 77,5, Győrben 73,3, Zalaegerszegen pedig 72,8 százalékos fedettségig jut el a jelenség, mielőtt lemegy a Nap.
Néhány további magyar városban így alakul a legnagyobb látható fedettség:
- Kaposvár: 61 százalék
- Budapest: 60,5 százalék
- Pécs: 55 százalék
- Kecskemét: 50,1 százalék
- Miskolc: 51,5 százalék
- Szeged: 41,1 százalék
- Nyíregyháza: 42,7 százalék
- Debrecen: 39,9 százalék.
A Nyugat-Dunántúlon tehát valódi napsarlós naplementét lehet majd látni: a horizont felé közeledő Napból egyre kisebb világos rész marad, majd még a fogyatkozás közben lenyugszik.
Sajnos Magyarországról sehol nem láthatjuk a teljes napfogyatkozást
Globálisan az augusztus 12-i esemény teljes napfogyatkozás lesz, Magyarország azonban nem esik a totalitás keskeny sávjába.
A NASA adatai szerint a teljes fogyatkozás útvonala az északi-sarkvidéki térségen, Grönlandon és Izlandon keresztül halad, majd Spanyolországban éri el Európa délnyugati részét. A leghosszabb teljes fázis körülbelül 2 perc 18 másodpercig tart.
Magyarország a Hold félárnyékába kerül, ezért innen végig csak részleges napfogyatkozást láthatunk. Ettől azonban a látvány még igen különleges lehet, főként azért, mert a jelenség naplementével találkozik.
Nagyon fontos: napszemüvegben sem szabad nézni
A részleges napfogyatkozás megfigyelésének egyetlen komoly veszélye éppen az, hogy a Nap egy része eltűnik, ezért kevésbé tűnhet vakítónak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy biztonságossá válik a belenézés.
Magyarországról a Nap egyetlen pillanatra sem lesz teljesen eltakarva, ezért a teljes megfigyelés alatt megfelelő szemvédelem szükséges. A NASA szerint kizárólag kifejezetten napmegfigyelésre készült, lehetőleg az ISO 12312-2 szabványnak megfelelő napfogyatkozás-néző szemüveget vagy biztonságos kézi napszűrőt szabad használni. A hagyományos napszemüveg, még a nagyon sötét lencséjű is, alkalmatlan erre.
Távcsővel, binokulárral és fényképezőgéppel még szigorúbbak a szabályok. Ezek elé az objektívre rögzített, erre a célra készített napszűrő szükséges. Napfogyatkozás-néző szemüvegben sem szabad szűrő nélküli távcsőbe vagy binokulárba nézni, mert az optika összegyűjti és koncentrálja a napsugarakat. Aki nem tud megfelelő szemüveget beszerezni, lyukkamerás kivetítéssel is biztonságosan követheti a jelenséget.
A napfogyatkozással még nem ér véget az égi műsor
Miután a csorbult Nap eltűnt a horizont alatt, érdemes még egy ideig ébren maradni. Az augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszakán éri el maximumát a Perseidák meteorraja. A Perseidák minden évben július közepe és augusztus vége között aktívak, amikor a Föld áthalad a 109P/Swift–Tuttle üstökös által hátrahagyott porszemcsék között. Ezek körülbelül 59 kilométeres másodpercenkénti sebességgel lépnek be a légkörbe, és létrehozzák a köznyelvben hullócsillagnak nevezett fényjelenséget.
Idén különösen kedvezőek lesznek a körülmények, mert augusztus 12-én újhold lesz, így még egy fényes Hold sem mossa el a halványabb meteorokat. Az International Meteor Organization szerint vidéki, sötét égbolt alatt a maximum idején általában óránként 30–50 Perseida is megfigyelhető lehet, az elméleti ZHR pedig 100 körüli. Ez utóbbi ideális körülményekre számított érték, nem azt jelenti, hogy egyetlen megfigyelő biztosan száz hullócsillagot lát majd egy óra alatt.
Mikor érdemes nézni a Perseidákat?
A VCSE szerint este 22–23 óra körül már érdemes elkezdeni a megfigyelést, de az igazán jó időszak éjfél után érkezik. A főmaximum legvalószínűbb időpontja augusztus 13-án hajnalban, nagyjából 4 és 6 óra között lesz.
A meteorokhoz semmilyen távcső nem szükséges. Sőt, annál jobb, minél nagyobb részt látunk egyszerre az égboltból. Érdemes városi fényektől távoli, sötét helyet választani, lefeküdni egy pokrócra vagy hátradőlni egy székben, majd legalább 20–30 percet adni a szemnek, hogy hozzászokjon a sötéthez. A Perseidák látszólag a Perseus csillagkép irányából érkeznek, de az égbolt bármely pontján felvillanhatnak, ezért nem kell egyetlen meghatározott pontból érkező csillagot keresni.
Augusztus 12-én tehát, ha az időjárás is engedi, egy estén belül két egészen különböző égi látványosságot is elcsíphetünk: előbb egy részben elfogyó Nap nyugszik le a nyugati horizonton, néhány órával később pedig kezdetét veszi az év egyik legszebb csillaghullása.
Fotó: illusztráció, Getty Images
