Az Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek térségében élő bajau népcsoport tagjai generációk óta szoros kapcsolatban élnek a tengerrel, sokan közülük naponta órákat töltenek a víz alatt halászattal és gyűjtögetéssel. A hosszú idő alatt a szervezetük is alkalmazkodott ehhez az életmódhoz: a kutatások szerint ennek egyik kulcsa az átlagosnál jóval nagyobb lépük – írja a Hamu és Gyémánt.
A bajau népcsoportot gyakran nevezik „tengeri nomádoknak”. Életük központi része a szigonnyal végzett halászat és a tengeri herkentyűk gyűjtése. A szabad tüdős merülés náluk természetes létforma, hiszen a halászathoz nem használnak búvárfelszerelést.
70 méteres mélység sem gond egy lélegzetvétellel
A vízhez való alkalmazkodásuk azonban biológiai szinten is megfigyelhető: kivételesen hosszú ideig képesek a víz alatt maradni légzőkészülék nélkül. A bajau népcsoport tagjai ugyanis egy genetikai mutáció miatt mintegy másfélszer nagyobb léppel rendelkeznek, mint az átlagos emberek – ez teszi lehetővé, hogy akár 70 méterrel a vízfelszín alá merüljenek.
Ennek azért van jelentősége, mert a lép vörösvértesteket tárol, merülés közben pedig összehúzódva további vörösvértesteket juttathat a keringésbe, növelve a vér oxigénszállító kapacitását – magyarázza a cikk.
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
Ez is érdekelhet:
- „A várandósság alatti búvárkodás egyetlen nehéz része a búvártalp felhúzása” – így élnek a henjók
- Meditáció a víz alatt: mit is hittél, hány percet bír ki az ember levegővétel nélkül?
- Megitta az utolsó üveg rumot, elszívta az utolsó cigit, majd világbajnok lett Korok Fatima szabadtüdős merülő
