Augusztus 20-án Budapest belvárosa, a Balaton-part és a legismertebb turisztikai települések és úti célok rendszerint megtelnek kirándulókkal. 2026-ban különösen sokan kelhetnek útra, hiszen az államalapítás ünnepe csütörtökre esik, augusztus 21., péntek pedig áthelyezett pihenőnap, így négynapos hétvége alakul ki.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy választanunk kell az otthon maradás és az ünnepi forgatag között. Magyarországon számos olyan kisebb település, tanösvény, erdő és természeti bemutatóhely található, amely tartalmas egész napos programot kínál, mégsem számít a legfelkapottabb augusztus 20-i célpontok közé.
Teljesen üres kirándulóhelyet természetesen ezen a napon sem lehet ígérni. A hosszú hétvége, az időjárás és az esetleges helyi rendezvények mindenhol növelhetik a látogatók számát. Az alábbi helyeken azonban várhatóan nem olyan jellegű tömegre kell készülni, mint egy nagyvárosi tűzijátékon, egy országosan ismert fesztiválon vagy a Balaton legnépszerűbb strandjain.
1. Szalafő és Pityerszer az Őrségben
Szalafő már önmagában is lelassítja az embert. A település különálló „szerei”, a rétek, az erdők és a hagyományos őrségi porták egészen más hangulatot teremtenek, mint egy zsúfolt üdülőváros. A legismertebb látnivaló a pityerszeri Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol több száz éves, eredeti helyükön megőrzött épületek között sétálhatunk. A bemutatóhely augusztusban naponta 10 és 18 óra között tart nyitva.
A skanzen meglátogatását érdemes összekötni a mindössze 1,7 kilométeres Felsőszeri tanösvénnyel, amely a helyi népi építészetet mutatja be. Pityerszertől körülbelül ötszáz méteres sétával elérhető az ingyenesen, folyamatosan látogatható bölényles is.
Bár az Őrség a nyári hétvégéken népszerű, Szalafő szétszórt településszerkezete miatt nem feltétlenül egyetlen téren vagy sétányon gyűlik össze minden látogató. A skanzennél érdemes nyitásra érkezni, a nap második felét pedig egy csendesebb erdei sétára hagyni.
2. A Vétyemi Ősbükkös Zala megyében
Aki valódi elvonulásra vágyik, annak a Tormafölde közelében fekvő Vétyemi Ősbükkös lehet az egyik legjobb választás. Nem látványpark, nem kiépített élményközpont és nem fesztiválhelyszín, hanem egy különleges erdőrezervátum, ahol hatalmas, idős bükkfák között sétálhatunk.
A Zalaerdő tájékoztatása szerint a terület autóval a Centrálénál található sorompótól az ősbükköst jelző tábláig megközelíthető. Az erdőrezervátum a zalai védett erdőterületek egyike, amelyet elsősorban természeti értékei miatt keresnek fel a látogatók.
Ide nem feltétlenül érdemes egész napos, sok programpontból álló kirándulást tervezni. Sokkal inkább azoknak való, akik beérik az erdő csendjével, a hatalmas fatörzsekkel és a lassú sétával. Zárt cipő, kullancsriasztó, elegendő víz és előre letöltött térkép mindenképpen kerüljön a hátizsákba. Az erdőrezervátumban különösen fontos, hogy ne térjünk le a kijelölt útvonalról, és semmit ne vigyünk magunkkal az élőhelyről.
3. Magyaregregy és a Vár-völgyi tanösvény
A Kelet-Mecsek a nyár végén is remek menedék lehet a városi zsúfoltság elől. Magyaregregy mellett található a Vár-völgyi földtani tanösvény, amely a település strandja közeléből indul. A kiindulópont közúton megközelíthető, és parkoló is található mellette. A körülbelül három kilométeres tanösvény hat állomáson keresztül vezet a Pásztor-forrás irányába.
Ez a célpont azoknak is jó lehet, akik augusztus 20-án nem szeretnének egész nap egyetlen látványosság előtt sorban állni. A séta hosszát a társaság erőnlétéhez és az időjáráshoz lehet igazítani, a környéken pedig további mecseki kirándulóhelyeket is találunk.
A túrát lehetőleg a reggeli órákra időzítsük. Az erdő ugyan több árnyékot ad, mint egy városi tér, de az augusztusi hőségben a rövid útvonal is megerőltetőbb lehet. A források vizére ne alapozzuk a folyadékpótlást, inkább mindenki vigyen magával elegendő ivóvizet.
4. Cserépfalu és a Hór-völgy
A Bükk déli kapujában fekvő Cserépfalu jó választás lehet, ha a család tagjai nem ugyanarra vágynak. A település környékén találunk erdei útvonalat, barlangot, kaptárköveket és különleges pincesorokat is, ezért a napot könnyű több rövidebb programból összeállítani.
A 2024-ben létrehozott Suba-lyuk tanösvény a Hór-völgy bejáratánál indul. A kiindulópontnál látogatóközpont, parkoló, mosdó, étterem és kiállítás is rendelkezésre áll. A Suba-lyuk rövid sétával érhető el, jelentőségét pedig az itt előkerült neandervölgyi emberleletek, kőeszközök és különleges földtani rétegek adják.
A település másik jellegzetessége az Ördögtorony kaptárkő, valamint a tufába mélyített Berezd-aljai hármas pincesor.
A látogatóközpont környékén ünnepnapon itt is lehetnek többen, a Hór-völgy hosszabb útvonalain azonban általában jobban eloszlanak a kirándulók. Aki csendesebb élményre vágyik, induljon korán, és ne csak a parkolóhoz legközelebbi látnivalónál időzzön.
Ördögtorony kaptárkő Cserépfalu mellett (Forrás: Getty Images)
5. Szarvaskő a Bükk nyugati szélén
Eger és Szilvásvárad között könnyű úgy áthaladni Szarvaskőn, hogy csak egy pillanatra nézünk fel a település fölött magasodó sziklákra. Pedig a kis falu önmagában is megér egy kirándulást, különösen akkor, ha a nagyobb bükki látványosságok tömegét szeretnénk elkerülni.
A település központjából induló Szarvaskői Geológiai tanösvény kilenc kilométeres kört alkot. Útközben különleges kőzetekkel, egykori tengerfenéki képződményekkel és vulkáni eredetű feltárásokkal találkozhatunk. A Vár-hegy környéke fokozottan védett terület, a kijelölt geológiai tanösvény azonban szabadon látogatható.
A várból ma már csak romok láthatók, a sziklás magaslat és a panoráma azonban önmagában is látványos. A túra egyes részei meredekek lehetnek, ezért nem papucsos sétáról van szó. Kisgyerekkel vagy kevésbé gyakorlott túrázóként választhatunk rövidebb szakaszt is, nem szükséges feltétlenül végigjárni a teljes kört.
Szarvaskő (Forrás: Getty Images)
6. Szanda vára a Cserhátban
Hollókő helyett augusztus 20-án érdemes lehet a kevésbé ismert Szanda felé venni az irányt. A Szandaváralja fölé magasodó, 527 méteres Vár-hegy tetején egy középkori vár romjai állnak, a csúcsról pedig tiszta időben a Börzsönytől a Mátráig nyílhat kilátás.
Az Ipoly Erdő szerint a Vár-hegy a Cserhát egyik méltatlanul kevéssé ismert kirándulóhelye. A csúcs a várjelzésen az Országos Kéktúrától nagyjából négyszáz méteres kitérővel érhető el. A hegy különlegességei közé tartoznak az oszlopokra töredezett andezitképződmények is.
A „kevésbé ismert” azonban nem jelenti azt, hogy könnyű sétára számíthatunk. A várhoz vezető út utolsó része meredek, a romok környékén pedig óvatosan kell közlekedni. Eső után csúszós lehet a talaj, kisgyerekkel csak megfelelő túrafelszereléssel érdemes nekivágni.
Cserébe itt nem büfésorok, hangos színpadi programok és esti tűzijáték adja az élményt, hanem a hegy, a romok és a panoráma.
7. Pörböly és a Gemenci erdő
A Gemenc hatalmas ártéri erdeje akkor is jó választás lehet, ha nem szeretnénk egész nap gyalogolni. A pörbölyi Ökoturisztikai Központ az erdei vasút egyik legfontosabb kiindulópontja, ahonnan több megálló és tanösvény felé indulhatunk.
A Gemenci Erdei Vasút 2026. május 1. és október 25. között hétvégenként és ünnepnapokon menetrend szerint közlekedik, vagyis augusztus 20-án is tervezhetünk vasutazással. A pörbölyi központban kiállítás, jegypénztár és kerékpárkölcsönzési lehetőség is elérhető.
A kisvasút ezen a napon valószínűleg népszerű lesz, ezért érdemes nem az utolsó pillanatban érkezni. A hatalmas erdőterületen ugyanakkor a látogatók több megálló, tanösvény és útvonal között oszlanak meg, így az élmény egészen más, mint egy zsúfolt városi rendezvényen.
A Gemenc nyáron szúnyogos lehet, ezért a riasztószert ne hagyjuk otthon. Indulás előtt az aktuális menetrendet, az időjárást és az esetleges területi korlátozásokat is ellenőrizzük.
Gemenci idill (Forrás: Getty Images)
8. Ipolytarnóc, ahol 17 millió évet utazhatunk vissza
Ipolytarnóc különösen jó választás lehet gyermekes családoknak, ha a strand és a tűzijáték helyett valódi felfedezőprogramot keresnek. Az ősmaradványokat bemutató természetvédelmi területen egy 17 millió évvel ezelőtti világ nyomai között járhatunk. A leghíresebb látnivalók közé az egykori állatok homokkőben megőrződött lábnyomai tartoznak.
A bemutatóhely 2026. június 1. és augusztus 31. között keddtől vasárnapig, valamint ünnepnapi hétfőkön 9 és 17 óra között fogad látogatókat. A geológiai tanösvény utolsó vezetése 16.30-kor indul, egyes jegyek pedig előre online is megvásárolhatók.
Itt nem feltétlenül az a cél, hogy egyedül sétáljunk az erdőben, hiszen a legfontosabb részek vezetett túrán látogathatók. A szervezett beléptetésnek köszönhetően azonban kiszámíthatóbb lehet a program, mint egy szabadon látogatható, hirtelen túlterheltté váló nevezetességnél. A nyolcszáz méteres, akadálymentesített körút utcai cipőben és esős időben is bejárható.
Így kerülhetjük el a legtöbb embert
Augusztus 20-án a kisebb kirándulóhelyekre is érdemes a megszokottnál korábban elindulni. A legtöbben késő délelőtt érkeznek, ezért egy nyolc-kilenc órai túrakezdés nemcsak a tömeg, hanem a hőség miatt is jobb választás lehet.
- A napot ne tervezzük túl. Egy látogatóközpont, egy rövid tanösvény és egy nyugodt ebéd gyakran kellemesebb élményt ad, mint öt látnivaló rohanva történő kipipálása.
- Jegyköteles helyszíneknél ellenőrizzük az ünnepi nyitvatartást, ahol pedig erre lehetőség van, váltsuk meg előre a belépőt.
Fontos azt is elfogadni, hogy a nyugalomhoz néha le kell mondanunk a legkényelmesebb parkolóhelyről vagy a legismertebb panorámapontról. Már egy húszperces séta is elég lehet ahhoz, hogy magunk mögött hagyjuk a büfék és parkolók nyüzsgését.
Augusztus 20. nem csak a nagy koncertekről, a zsúfolt rakpartokról és a tűzijátékról szólhat. Egy őrségi porta, egy zalai bükkös, egy cserháti várrom vagy a Gemenc árnyas erdeje éppen olyan emlékezetessé teheti az ünnepet – csak jóval csendesebben.
