Újabb csata a szoliháborúban – létezik egészséges szolárium?

Az Európai Unió 2009-ben szabályozta a szoláriumokban használt csövek sugárzásának erősségét. A végrehajtás kötelező, így előbb-utóbb a hazai szoláriumok tulajdonosai sem tudnak alóla kibújni, hiszen a kereskedők már nem árulnak régi típusú csöveket. Ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót a Magyar Szolárium Üzemeltetők Egyesülete (MSZÜE).

Kovács Zoltán, az egyesület elnöke kiemelte, hogy a gyengébb erősségű csövek lényegesen lassabb barnulást eredményeznek. Ennél a sugárzásnál egy átlagos közép-európai ember bőre még a gépeken maximálisan beprogramozható harminc perc alatt sem ég meg. Ennek megfelelően vélhetően átalakulnak a szoláriumozási szokások. Gyakori, hogy egy-egy esemény előtt gyors barnulás érdekében extra időt töltenek egyesek a szoláriumban, ám az új csövekkel nem lehet ennyi idő alatt „eredményt” elérni. A heti egyszeri – nyolc-tíz perces – szoláriumozással nagyjából két hónap alatt alakul ki napbarnított bőrszín.

A téli időszakban nagyjából ennyi UV-sugárzásra lenne szükségünk, hogy kellő mennyiségű D-vitamint legyünk képesek előállítani. A magyar lakosság már-már rémisztően alacsony D-vitamin-szintjére hívta fel a figyelmet Bella Bernadett biológus, a Semmelweis Egyetem Központi Laboratóriumának munkatársa. Elmondta, hogy a D-vitamin az UVB-sugarak hatására keletkezik a bőrben, majd normális vese- és májműködés hatására aktiválódik, és válik a szervezet számára hasznosíthatóvá.

Kattints a képre a nagyobb táblázatért!

Tekintettel arra, hogy a hazai ellenőrzés a tavalyi évben kimutatta, hogy a szoláriumok döntő többségében még a szabványtól eltérő, lényegesen erősebb csöveket használják, matricák tájékoztatják a fogyasztókat arról, hogy az adott szoláriumot üzemeltető eleget tesz-e a kötelező szabályozásnak.

Dr. Horváth Béla bőrgyógyász szakorvos, a Melanomamobil vezető orvosa a sajtótájékoztatót követően reagált az ott elhangzottakra. Az újságírókhoz eljuttatott anyagában felhívja a figyelmet arra: bár valóban nem bizonyított, hogy a melanoma kialakulásában szerepet játszik az UV-sugárzás, a nem melanoma típusú bőrrák kialakulásának kockázatát mindenképpen növeli. Kiemeli, hogy az UVA-sugarak (a mindennapokhoz hasonlóan a szoláriumban is) nagyban hozzájárulnak a bőr idő előtti öregedéséhez. Horváth doktor a blogjában azt állítja: „Látnunk kell, hogy a napozás, D-vitamin kérdésköre két nagy lobbi anyagi érdekei között hánykolódik: 1. fényvédő krémeket gyártó cégek, 2. szoláriumokat gyártó cégek és szoláriumtulajdonosok. A fényvédő krémeket gyártóknak az az érdekük, hogy azt hangsúlyozzák, a napozás, szoláriumozás veszélyes, káros, így fényvédelemre van szükség. A szoláriumgyártóknak és szalontulajdonosoknak az üzleti érdeke szerint a napozás, szoláriumozás jó, hasznos, szükséges és nem veszélyes.” A korrekt tájékoztatás érdekében teszem hozzá, hogy dr. Horváth Béla a közelmúltban az egyik fényvédő krémeket (is) gyártó cég sajtótájékoztatóján beszélt meghívott előadóként.

dr. Barna István belgyógyász egyetemi docens

Az biztos, hogy nem lehet jó megoldás a szélsőségek alkalmazása UV-sugárzás-ügyben sem. Elég a józan eszünket használni, hogy belássuk, a fényt nélkülöző életmód nem egészséges, néhány igen súlyos betegség kivételével nem indokolt, hogy teljesen elzárkózzunk az UV-sugarak elől. A szolárium mellett érvelők azt hangsúlyozzák, hogy az EU-szabályozásnak megfelelő csövekkel felszerelt szolárium mértékletes használatával kontrollált keretek között tölthetjük fel a D-vitamin-raktárainkat. Valóban ennyire fontos ügy a D-vitamin-kérdés? Megkérdeztük dr. Barna István belgyógyász egyetemi docenst, aki a fent emlegetett lobbik egyikében sem érintett.

– A tudomány jelenlegi állása szerint milyen jelentőséggel bír a D-vitamin a szervezetünk működésében?

– A D-vitamin hatására a szervezet védekezőképessége aktiválódik, bizonyos fertőzéseknek jobban ellenáll. Egyes daganatok képződését bizonyítottan gátolja, így az emlő, a vastagbél és a prosztata egyes rosszindulatú elváltozásainak gyakoriságát nagy fokban csökkenti. Hiányában gyakoribb a szívizom-vastagodás, a koszorúér-betegség, a szívinfarktus és a stroke. Az izmokban D-vitamin-hiány esetén gyengeség és összehúzódási zavar jelentkezik. A D-vitamin-hiány legnagyobb jelentősége a csontanyagcsere-zavarok kialakulásában van: gyerekkorban angolkór, felnőttkorban csontritkulás formájában jelenik meg.

– Beszélhetünk D-vitamin-hiányról mint valóságos problémáról?

– A D-vitamin hiánya Magyarországon a lakosság több mint felét érinti. Érdekes, hogy a hazánk időjárásával nagyjából azonos jegyeket mutató Bostonban egy orvosok és orvostanhallgatók körében elvégzett vizsgálat során azt találták, hogy napi 2 dl tej, multivitamin és heti egyszer tengeri hal fogyasztása mellett is 32%-os a D-vitamin-hiány gyakorisága. A vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy önmagában a még oly gondosan összeállított táplálékainkkal sem vagyunk képesek elegendő D-vitaminhoz jutni, mellette szükségünk van a napsugarakra is.

– A nyári időszakban a testünket ért napsugarak, mondjuk, kéthetes nyaralással számolva elegendő D-vitamin-készletet eredményeznek számunkra?

– Sajnos nem. Bizonyított, hogy a nyáron feltöltött D-vitamin-raktárunk ősz végére kiürül, a téli időszakban a D-vitamin pótlására lehet szükségünk.