Sosem voltam nádszálalkat, de jelentős súlyfelesleg a 20-as éveim közepén, úgy kb. 5 évvel ezelőtt kezdett felszökni rám. Ezzel egy időben állandósultak a bőrproblémáim, és a hajszálaim is kezdtek elvékonyodni. Egyre rosszabbul éreztem magam a bőrömben, és némi internetes nyomozás után (a tüneteim alapján) 2012 év elején jutottam el megfelelő orvoshoz. Ekkor már 90 kg-ot nyomtam a 165 centim mellett. Inzulinrezisztenciát állapítottak meg és javasolták a 4-es kezelés mielőbbi elkezdését.
Ezt teszi napi 160 gramm szénhidrát a testünkkel
Nagyon nehezen birkóztam meg a gondolattal, hogy 27 évesen gyógyszert kell szednem, így saját felelősségre nem váltottam ki a felírt recepteket. Bár ne így tettem volna! A mai fejemmel azt mondom, hogy sokkal előrébb tartanék most, ha már akkor betartom az orvos utasításait. Nem tudtam elfogadni ezt az egészet, teljesen a tagadás fázisában voltam. Az étrendet is nyűgnek tartottam, azt éreztem, hogy nincs semmilyen segítségem. Akkoriban nem ömlött a csapból is a 160 grammos diéta. Diétázgattam a minimális információk alapján, betartottam a napi 5x-i étkezést, de nem számoltam a szénhidrátot, és az alapanyagokba is csúszott némi hiba. Egyedül a sportot, a mozgást vettem komolyan. Ez utóbbi miatt elindult a fogyásom, kicsit jobban is éreztem magam, de jelentős változás nem következett be.
A folytatásért kattints a 160 gramm caféblogra!
