A postaláda
Az egész úgy kezdődött, hogy Aneke levélfigyelője jelzett, új levél van az elektronikus postaládájában. Nem a szokványos reklám e-mail volt, ahol szenzációs akciókról tájékoztatták, milyen könnyen válhat milliomossá percek alatt, egészen más: egy idegen francia küldött egy barátkozó levelet. Azt nem tudni, pontosan honnan szerezte meg Aneke címét Jerome, lehet, hogy egy penpal honlapon (penpalnak hívják a levélbarátságot egymástól távol élő, egyébként idegenek között) olvasta, de elképzelhető hogy chatezés közben figyelte meg, de nem is ez a lényeg.
A kezdetek
Hamar megkedvelték egymást, Jerome kinyomtatta Aneke leveleit, és a metróban olvasgatta munkába menet, Aneke korábban járt be dolgozni, és késő este is ott maradt olvasni és válaszolni. Fényképeket küldtek egymásnak, Aneke fényképe Windows-háttérként díszelgett egy párizsi monitoron, Jerome egy bandungi hálószoba falát ékesítette…
Meghiúsult találkozás
A történet akkor kezdett felgyorsulni, amikor Jerome Párizsba hívta cyberbarátnőjét. Aneke azonban nem mehetett, mert éppen élete egyik nagy álma vált valóra, hogy felvették grafikusnak. Indonéziában ráadásul rendkívül magas a munkanélküliség, igazán szerencsésnek érezhette magát új állásával. A szerződésben azonban egy európai fülnek szokatlan kikötés is szerepelt: a munkaszerződés aláírását követő első két évben nem szabad férjhez mennie. Az e-mailekben ekkora viszont már felvetődött a házasság gondolata, Aneke így nehéz döntés elé került: karrierálma állásában vagy kapcsolat egy férfival, akivel még soha nem is találkozott.
Váratlan fordulat
Környezete legnagyobb megdöbbenésére Aneke a három hónapos próbaidő végén úgy döntött, nem ír alá szerződést ilyen kikötéssel. Ehelyett megpróbált egy évre vízumot szerezni Franciaországba, és úgy tervezték kedvesével, hogy abban az évben összeházasodnak. A papír megszerzése roppant nehézségekbe ütközött, hiszen a hivatalokban kétkedve fogadták a házasság valódiságát, arra gyanakodtak, hogy Aneke csak a francia állampolgárság megszerzésére pályázik. Miután hónapokig húzódott az ügy, Jerome szánta el váratlan lépésre magát: 1996 júliusában Indonéziába repült, hogy végre mintegy két évnyi virtuális szerelem után élőben is láthassa szerelmét. A találkozásuk a repülőtéren mesébe illő volt: azonnal egymás karjaiba borultak, Aneke zokogott a boldogságtól. Pedig ez volt az első találkozásuk…
Boldogság
Egy hónapra rá összeházasodtak Bangdungban, de a vízum még mindig váratott magára. Jerome-nak haza kellett mennie. Két hónap egymás nélkül éveknek tűnő szenvedést okozott a párnak. Novemberre azután végre megérkezett a várva várt vízum, és az utolsó akadály is elhárult szerelmük elől. Ma Nancyben élnek, két gyönyörű gyermekükkel, reményeik szerint örökké tartó boldogságban.
