Évi és Márti a legjobb barátnők. Már gyerekkoruk óta elválaszthatatlanok, egymás mellett ültek az iskolapadban, s minden csínyt együtt követtek el. Felnőttek, mindkettejük életébe beköszöntött a szerelem, s egy-két komolyabb kapcsolat is. Márti férjhez ment egy sráchoz, akit még a főiskoláról ismert. Laci nagy Casanova volt, minden lány érte rajongott, s ő sem vetett meg egy–egy újabb kalandot. De Mártinak megígérte, hogy megváltozik, s hogy ő lesz az egyetlen az életében.
Már két éve éltek együtt, amikor egy szép napos tavaszi délutánon Évi a városban sétált, s meglátta Lacit, a barátnője férjét. Nem egyedül volt, de nem is Mártival. A fiatal szőke hölgy és Laci egymást szorosan átölelve tartották, s szép lassan andalogtak a kirakatokat nézegetve. Évi összeomlott, s már tárcsázta is barátnője számát, de az utolsó pillanatban letette a telefont. Elmondja, vagy ne?
|
 |
|
Évi aludt rá egyet, s másnap meghívta magához Mártit egy kávéra. Nagy nehezen kibökte, amit látott, sőt egyre jobban belelendült, s még a lány hajának színéről, ruhájának mintájáról is beszámolt. Márti kiborult, hisztizett, önkívületi állapotban felpattant, s elrohant Évitől. Napokig nem beszéltek. Évi hagyta, hogy barátnője feldolgozza a történetet, s gondolta, hogy majd jelentkezik. De hosszú ideig nem tette. Évi ismerősöktől tudta meg, hogy Márti soha többé nem akarja őt látni, mert tönkretette a házasságát. Évivel forgott a világ, nem értette, mi rosszat tett ő. Később értette meg. Márti egy feltétellel fogadta csak el, hogy imádott Lacijának folyamatosan barátnői vannak: nem akarta tudni a részleteket. Márti és Laci elváltak, a két lány soha többé nem került olyan jó viszonyba, mint addig.
