Nem mindig sikerül

Sokan vannak olyanok, akik nem vállalják ezt a felelősséget, már csak azért sem, mert sokszor nem is csak saját, hanem másik gyermekük, más családtagok életét is erre kellene feltenniük, hiszen ha túlélik a beteg gyermeket, ki vigyáz majd rá? Van, aki vállalja, de inkább nem tartja magánál megszült gyermekét, hanem szakemberek segítségére bízva intézetben helyezi el.

Vannak, akik pedig valóban erre áldozzák magukat, és állítják, a sérült gyermekek ugyanolyan teljes életet élnek, mint bárki más. Ők azok, akik boldogan vállalják, hogy gondját viseljék.






Éva 52 éves fogtechnikus

Karcsika betegen született. Amikor én szültem, nem voltak még olyan modern eszközök, mint most. Nem tudták kiszúrni, hogy Dawn-kórral fog születni a gyerekem. Kari most 24 éves, és egy otthonban él hozzá hasonlóan beteg társaival.

Nagyon nagy csapás volt nekem és a férjemnek, hogy nem egészséges gyerekünk jött a világra. Annál is inkább, mert már volt egy egészséges lányunk, tehát nem értettük, mi történhetett.





Tragédia ez az egész család számára. Nagyon sok töprengés és szenvedés után úgy döntöttünk, hogy nem mi neveljük fel Karit. Pontosabban mi is és egy intézet is. Így közösen. Csak hétvégére hozzuk haza, így megy ez a kezdetektől. Gondolom, sokan elítélnek miatta, hogy voltam képes egyedül felnevelnem a gyerekem, de van magyarázat.

Vannak az önfeláldozásnak fokozatai, én nem a legmagasabb fokot választottam. Az én fiam, szeretem, de azt hiszem, nem tudtam volna egyedül ezt az egészet végigcsinálni.