Ha már muszáj, akkor legalább adjunk a formának. Hol vannak már a letűnt idők kimosott kecske vagy birkabelei, amit a biztonságot előnyben részesítő férfiak húztak péniszükre anno. Ha a modern óvszerekben, ahogy mondják, olyan szerelmeskedni, mint zokniban fürdeni, vajon milyen érzés lehetett mindezt állati béllel felfegyverkezve végezni.
Néhány szerző véleménye szerint, mint például a témában járatos Norman Himes, az óvszerhasználatra történő első utalás a görög mitológiában található. A hagyomány úgy tartja, hogy labirintusáról híressé vált krétai Minósz király magján átok ült, mivel azt kígyók és skorpiók borították el. Feleségével, Pasziphaéval azonban testi szerelemre vágyott – mi sem természetesebb – ezért asszonya hüvelyébe egy kecske hólyagját helyezte, így az átkozott mag ebbe ömlött.
Az óvszer általános használata a XVII. században terjedt el. Ekkoriban a lábasjószág kimosott belét alkalmazták védekezés gyanánt, amit – nem meglepő módon – a kolbászkészítők forgalmaztak a biztonságos szexre vágyók számára. Sokan azonban viszolyogva gondoltak a kétes eszközre, és hatástalannak tartották. A bírálatok ellenére a kondom egyre keresettebbé vált a XVIII. században, és népszerűsítéséhez hozzájárult a híres Casanova is, aki gyakorta fegyverezte fel magát, illetve fegyverét, a biztonsági sapkával.