Nemek harca

Egy egész két fele

Ha egy olyan, még szabadon bolyongó részt találunk, aki majdnem hozzánk illik, de azért itt-ott hézagok, kis rések tátonganak, esetleg nem is figyelünk a hiányosságra. Szándékosan nem vesszük észre, elnézünk mellette, gondolván, egy pici hézag még belefér. Összekötjük az életünket egy olyan „résszel”, aki valójában máshoz tartozik, nem hozzánk. A házasság valószínűleg nem lesz boldog, a felek tudat alatt tovább keresik a hozzájuk passzoló másik felet, bár ideig-óráig összetartja őket a házassági kötelék. Az is előfordul, hogy egész életükön át együtt maradnak, s sosem tapasztalják meg, milyen lett volna az igazival.
A nem összeillő házastársak becsapják, megcsalják egymást, nagy fájdalmat okozva ezzel a másiknak, a családnak, a gyerekeknek. Ilyenkor a felek érzik, hogy ami van, az nem az igazi, valami más kellene.


Mindig a férfi a bűnös? 

Ma már nincsenek illúzióink. A nők éppen úgy félrelépnek, mint a férfiak, csak másképpen. Más indíttatásból, más következményekkel. Egy nő eltévelyedése veszélyesebb, súlyosabb következményekkel járhat, hiszen mi, nők, érzelmeket viszünk mindenbe, enélkül – pechünkre – még félrelépni sem tudunk.
Mellettünk szól, hogy többnyire csak akkor szánjuk rá magunkat erre a lépésre, amikor a kapcsolat már megromlott. A másikban támaszt, vigaszt keresünk. Egyes vélemények szerint a hímtársadalom tagjai ezzel szemben akkor is képesek ilyesmit tenni velünk, ha minden rendben megy otthon, nagy a boldogság, csak éppen megerősítésre vágynak, bizonyítani akarják önmaguknak, hogy ők a legjobbak.