Szex

A szerelem fiziológiája

Amikor a szerelem kezdetérõl beszélünk, általában a bennünk lejátszódó felkavaró érzést fogalmazzuk meg. A várakozást, hogy valamilyen módon a közelébe kerüljünk, a figyelmetlenséget, amely minden olyan dologra vonatkozik, ami mögött nem „õ" húzódik meg.





De mi játszódik le ezalatt a testünkben?

A szerelmi állapot kémiája egy olyan vegyület keletkezésével veszi kezdetét, amelyet feniletilaminnak neveznek. Ez a „szerelemhormon” egy természetes amfetamin, és enyhe hallucinogén hatása van. Nem véletlen tehát, hogy teljesen „elkábulunk” a partnerünktől, ha ilyesfajta elixír áll szerelmünk szolgálatában. Hatalmas életerő, és energia jellemzi az egymásra találás első időszakát, amelyet a szerelmesek leginkább egymásra fordítanak. Szexuális értelemben a megnövekedett vágy jellemzi a feniletilamin hatását. Érzékeink élesedése olyan élmények befogadását teszik lehetővé, melyek enélkül a felajzott állapot nélkül nem lennének ilyen markánsak. Kinyílik számunkra a világ, tele lesz minden ízzel, színnel, szaggal, egyszóval élettel.






Szerepcsere


A feniletilamin hatása azonban véges. Két-három év alatt az agy hozzászokik, s így értelemszerűen csökken a befolyása. Nem feltétlenül jelenti ez a szerelem végét, csupán az átlényegülését. Színre lép, jobban mondva nagyobb hangsúlyt kap ugyanis az endorfin, ami egy olyan vegyület, amely a biztonságérzet, a kötődés kialakításában játszik szerepet. Az érdekes az, hogy ez nem csupán a szerelmi kapcsolatra jellemző, hanem hasonló mechanizmusok jellemzik az anya-gyermek kapcsolatot is.






Szívvel-aggyal


A szerelmet sokszor a szívvel szimbolizáljuk, pedig ezek a szerelmességet meghatározó folyamatok döntően az agyban mennek végbe.

Agyunk legprimitívebb, legősibb részében reprezentálódnak azok az életfontosságú működések, melyek biztosítják az egyed túlélését (légzés, vérkeringés, stb.), valamint azok, melyek a társas közegben megnyilvánuló ösztönös viselkedésformákban öltenek testet, az agressziót, a szaporodást. Az úgynevezett „limbikus rendszer”, mint újabb agyrész kifejezetten a főemlősöket jellemzi. Ez a rész színezi át érzelmekkel az életünket, „itt lakik” a harag, a düh, a kíváncsiság, a szeretet és a szenvedélyes szerelem is. Az agyunk legfrissebb, kizárólag az embert jellemző része az agykéreg, a gondolkodás, az értékelés, a tudatosság központja.


A fiziológiai tényezők áttekintése alapján megkockáztathatjuk, hogy bár a legkevésbé sem romantikus a szerelem élményét kémiára, anatómiára bontani, egyben biztosak lehetünk.
Testünkben egész apparátus dolgozik összehangoltan olyan dolgokért, ami az ember számára nélkülözhetetlen. Ilyen minden létfontosságú működés, és ilyen a szerelem is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top