Az újévi esküvõ és az idõ esete

És valóban, gondoltál már arra, milyen nagyszerű térképet rajzolt az ember az idővel arról a végtelenről, amely véges életének és lehetőségeinek közepette oly nagyon nyomasztotta mindig is. Az örök létezőt pontosan leírható darabokra szabdalta, hogy így helyet találhasson benne. A teremtőtől kölcsönvett magabiztossággal rámutatott egy pontra – égtájanként -, és így szólt: ez lészen az idők kezdete. És lőn. Ezután már csak a maradék részekre osztása volt hátra, ami a természet körfogását követve gyerekjátéknak tetszett.

Így bandukolunk azóta is, a mesebeli Jancsiként morzsákat – emlékezetes órákat – potyogtatva magunk mögé, hogy ha egyszer majd megkérdezi tőlünk valaki, honnan is jöttünk, visszataláljunk képzeletben. Hogy pontosan hova, arról tetszetős elméletek végtelen sora látott napvilágot az elmúlt néhány ezer évben, csak mi tudhatjuk.

Ünnepeink, melyekkel tovább bontjuk a megszabott időt, berendezik körülöttünk a túlságosan is nagy teret. Olyanok, amilyenek mi magunk vagyunk.
Úgyhogy, aki most azt kérdi, miért e nagyívű elmélkedés az újévi frigy előnyeit és esetleges hátrányait felvonultató leltár helyén, azt arra kell kérnem, hogy térjen vissza az első bekezdéshez, és olvassa újra az egészet.





Mert házasodni a legnagyszerűbb és legkockázatosabb dolog térben és időben – megfelelő pillanatot találni rá a legnehezebb feladatok egyike. Mítoszteremtés ez a javából, márpedig ahhoz elengedhetetlen a részletek összhangja. Kedvenc ismerősöm meggyőződéssel állítja, hogy minden a ritmuson múlik, az idő legapróbb részeinek harmóniáján, mely azután értelmet ad a nagy egésznek. Van, aki e ritmust az ember és a világ találkozási pontjain, az idő és a hit szimbólumaiban éri el, és van, aki a maga személyes történetében keresi. Az előbbiek újévkor, húsvétkor, karácsonykor, és ki tudja még, mikor esküsznek örök hűséget, mintegy megerősítésre lelve egy sokak számára fontos pillanatban. Utóbbiak ezt saját, egyszeri és megismételhetetlen önmagukban találják meg.

Annak eldöntését, tehát, hogy az újév első napja a tied-e, ne bízd az anyakönyvvezető, a lelkipásztor vagy az esküvőszervező nyilvántartására. Te ugyanis, most azt a pontot keresed, amelyre majd rámutatsz, és az lészen az idők kezdete.