Szeresd önmagad

Bár az általánosításoknak nem vagyok híve, nemzetek karakteréhez szokták sorolni az „önbizalmi állapotokat”. Közhely, hogy az amerikai nevelés és oktatási rendszer komoly hangsúlyt helyez arra, hogy az életbe kilépő emberkék a kellő, vagy egyesek szerint a kellőnél is nagyobb önbizalommal rendelkezzenek. Nem így van ez nálunk. Ez az egyik híres gyenge pontunk. A kishitűség, az önbizalmi válságok, pedig az önértékelési problémák sajnos a teljesítményre is kihatnak.

Az önbizalmi játszma során egy nagyon vékony kötélen kell egyensúlyozni, mert bármerre inog meg a kedves delikvens, sok kínos pillanat részesévé válhat. A játszma kezdőknek és haladóknak egyaránt nehezített pályán folyik: sokszor mást kíván tőlünk egy-egy helyzet, emellett fontos az is, kivel állunk szemben. Azaz néha sajnos érdemes rátenni vagy elvenni a jól bevált dózisból.





Egy nőcinek extrán nehéz dolga van. Egyrészt, mint nőnek kell tisztában lennie saját magával. Az enyhe elégedetlenségi hullámok sokszor eredményre vezetnek, és kellemes változásokat hoznak, (pl. lájtos fogyókúrák, de távol az anorexia útvesztőitől). Ettől függetlenül a belső összhangra nagy szükség van, azaz legalább nagyvonalakban nem árt elégedettnek lenni önmagunkkal. Ez a kiegyensúlyozottság eredményezi a pótolhatatlan kisugárzást.
A lehengerlő kisugárzás, egy „jóllakott” mosoly mindent visz.

Az ellenkező híresztelések ellenére nincs olyan pasi, aki ne nézne el pár plussz kilót egy boldogan vigyorgó nőcskének. Azok azonban ne számítsanak sok sikerre, akik betegesen sovánka testük további zsírtalanításán kívül semmi mással nem törődnek. Nincs ugyanis unalmasabb és hervasztóbb az állandó elégedetlenkedésnél és önmarcangolásnál.





A másik fontos tényező a szakmai önbizalom.
Ha egyébként a privát életünkben rendben vagyunk önmagunkkal, könnyebb a megfelelő polcra ültetni szerény személyünket a szakmai hierarchiában. És kell is. Fel kell tudni értékelni magunkat, igenis meg kell tudni szabni saját árunkat a munkaerőpiacon. Lehet, hogy nehéz kiejteni azt a bizonyos összeget az állásinterjún, de általában nem lehet rajtaveszteni. Manapság nem ciki vállalni, hogy érünk valamit.






A mindennapi megjelenés és a munka mellett a szexuális életünk is megsínyli az örök kishitűségünket. A szex könnyen bepunnyadhat és berögzött, terhes műveletté válhat, ha képtelenek vagyunk magunkat legalább egy kicsit szépnek látni. Mit kicsit?! Ha tökéletes, vadító szexuális ördögnek érezzük magunkat, és felszabadultan adózunk a testi gyönyörnek, tényleges ördögi vonzerővel bírunk majd. Ha a kacér pózok tárházának megjelenítése közben csak azon jár az eszünk, hogy hogyan kerüljük azokat, melyek során –az egyébként normális bőrszerkezetünk – hirtelen rémálmaink narancsbőrévé gyűrődik – veszett fejsze nyele.

Sok mindent meg kell tanulni elfogadni, de megéri. Szerénynek lenni szép dolog, de nem tévesztendő össze az egészséges önbizalom teljes mellőzésével. Mert igenis végig kell tudni úgy sétálni az utcán, mint egy díva, ha már egyszer nőnek születtünk! Mert nem a hosszú combok és végtelenített cicik teszik az igazi végzet asszonyát!