Regényajánló

Hedwig Courths-Mahler: Minden út összefut


Még minden szerelmesregények anyjának is voltak néha rossz napjai. Erre bizonyítékul is szolgálhat a Minden út összefut című regénye.
Georg Roland, a lányát egyedül nevelő kedves, ám zord atya úgy dönt, hogy régi fogadalmát betartva fogadott fiához adja lányát, Waltrautot. Rudolf és a lány kényszerűen bár, de beleegyeznek, de csak azzal a feltétellel, hogy a lány fél évre Ceylonra utazik barátnőjéhez, hogy így elfelejtse testvéri érzéseit, és menyasszonyként térhessen haza. Hogy erre mennyire van komoly esély, ezt sejthetjük. Nem is lepődünk meg, amikor Waltraut már a hajón beleszeret valakibe, aki egész véletlenül a barátnő ceyloni szomszédja.
Rudolf üzleti útján új titkárnőt szerződtet mostohaapja mellé, ő pedig ebbe a lányba szeret bele. Örömmel veszi Waltraut levelét, amelyben a lány szabadságát kéri vissza. A szálak itt kezdenek bonyolódni, hiszen Georg, a zord atya nem adja beleegyezését a fordulathoz.
Az a szerencse, hogy a történetet Hedwig Courths-Mahler bonyolítja, így tehát kicsit sem meglepőek azok a döbbenetes fordulatok, amiket sejthetünk már a regény elejétől. A gond csak az, hogy olyan zavarosak és hihetetlenek a szálak, mintha az írónő félretette volna a művet egy időre, majd átolvasás nélkül kezdte volna újra.
Ajánljuk különösen azoknak, akik annyira szeretik Hedwig Courths-Mahlert, hogy minden művét elolvassák.

Ex-BB Kiadó, 255 o., 850 Ft



Sveva Casati Modignani: Tangólecke


Sveva Casati Modignanit Európa Danielle Steeljeként emlegetik. Ez félrevezető, hiszen az írónő nem szerelmesregényeket, inkább fejlődésregényeket ír. Így van ez a Tangóleckével is: egy érzelmeit elfojtó, szinte ellenszenvesen hideg nő átváltozásáról szól, aki az életre szóló szerelemnél többet talál meg: önmagát.

Giovanna, a harmincas évei végén járó, de még mindig gyönyörű régiségkereskedő külön él halálos beteg férjétől. Nem azért, mert elhidegültek egymástól, hanem mert Giovanna undorodik a szenvedéstől és fél a haláltól. Amikor megözvegyül, szinte érzéketlenül kezeli az eseményeket, amivel alaposan összezavarja kamaszodó lányát. Giovanna maga sem tudja, miért viselkedik ilyen távolságtartóan – mintha minden alkalommal, amikor valami fájdalmas dolog történik vele, elmenekülne biztos távolba, ahol nem érik utol a világ eseményei. Épp ezért esik nehezére, hogy segítsen Matilde-én, a csúnya, ápolatlan öregasszonyon. Matilde olyasmit akar neki eladni, ami felkelti a Giovannában lakó régiségkereskedő érdeklődését: egy XV. századi fababát. A baba különleges szépsége megragadja Giovannát, s hogy megismerje az eredetét, képes leküzdeni a lehetetlen körülmények közt élő Matilde iránti ellenszenvét is. Miközben gondját viseli, megismeri az öregasszony életének történetét, mely tele van fájdalommal, veszteséggel, ám ennek ellenére örömmel és szerelemmel is. Matilde azt állítja, van bennük valami közös vonás, de Giovanna ezt lehetetlennek tartja, hiszen például az öregasszony kedvenc tangójától, a La cumparsitától ismeretlen rossz érzés keríti hatalmába. Vagy ez lenne a kulcs Giovanna elfelejtett múltjához? Az öregaszony után Giovanna is visszatér az időben gyerekkorához, hogy megtalálja, milyen események formálták őt azzá az emberré, aki fél az érzésektől és a fájdalomtól.

A Tangólecke érdekes regény, bár néha Giovanna luxuséletének díszletei elnyomják a szereplőket. Az olvasó pontosan megismerheti még a főhősnő kedvenc kölnijének márkáját is, ami talán túl sok a realitásból. Ennek ellenére nagyon szimpatikus, hogy végre nem egy nagyszerű férfi az, aki nőt farag a főhősnőből, hanem egy csúnya, néha durván őszinte öregasszony. Azért a romantikus történetek kedvelői se keseredjenek el: a regényben a szerelem is előkelő helyet kap.

Maecenas, 443 o.