A nõ is hibás, ha csõdöt mond a férfi

Az impotencia szexuális értelme kettős – egyrészt nemzőképtelenséget jelent, másrészt az erekció hiányát. A közhiedelemmel ellentétben egyik nem feltételezi a másikat. Az impotencia, mint fogalom, a köztudatban kizárólag a férfiak problémájaként él, jól lehet a nők gyakrabban küzdenek kísértetiesen hasonló gondokkal. Egyetlen szerencséjük, hogy anatómiai adottságaiknak hála, „tehetetlenségük” gyakorlatilag teljes egészében elrejthető. Egy bizonyos típusú szexuális izgalom és a kielégülés hiánya a nők esetében gesztusokkal mímelhető, miközben a férfiak az ég egy adta világon semmit sem tehetnek – ha nem megy, hát az a napnál is világosabb.

Éppen ezért nincs férfi, aki ne rettegne attól, hogy egyszer majd csődöt mond, mert akkor a világ összes kóbor numerája sem mossa le róla a szégyent. Igen, kérem szépen, a férfiak számára ez nem probléma, nem betegség, nem állapot – számukra ez szégyen, és abban, hogy ez így lehet, döntő szerepe van a mindenkori partnernek, aki az esetek túlnyomó többségében bizony nő. A helyzet az, kedves hölgyeim, hogy magatok alatt is vágjátok a fát, ha szerelmeitek vagy alkalmi partnereitek pillanatnyi hervadtságát az adott pillanatban és még jó ideig vicc tárgyának tekintitek, mert ezzel állandósulhat a kínlódás. Mondhatni, hogy nem baj, van másik, csakhogy a froclizós módszerrel bizton impotenssé tehetőek az erejük teljében lévő fiúk, férfiak, urak közül, mondjuk, minden második, és ez – lássuk be – meglehetősen komoly veszélybe sodorja a női élvezetet is. Úgyhogy kímélet, megértés, szeretet, drága hölgyek.

De komolyan.
A szakirodalom két alapvető fajtáját különbözteti meg a férfiak szexuális képtelenségének: van egy úgynevezett alkalmi impotencia, amit a fáradtságtól kezdve a zavaron át a csalódottságig sok minden kiválthat. Ahogy jött, úgy megy, akár egy-két óra elmúltával is helyre áll a megszokott „rend”.

Terapeutára akkor van szükség, ha ezek az alkalmak sűrűsödnek, esetleg állandósulnak. Nagyon sokat segít, ha a partnerek egymás közt is képesek beszélni erről, de az sem nagy baj, ha nem. Fontos, hogy közös problémának érezzék, és a szakembert együtt keressék meg. Bármilyen furcsa, gyakran előfordul, hogy egy rendelőben, harmadik személy jelenlétében olyan párok is megnyílnak egymás előtt, akiknek négyszemközt nem sikerült. Amennyiben nem szervi elváltozás okozza a kínos pillanatokat, sokan hajlamosak legyinteni: nem érdekes, majd elmúlik, esetleg, gyere, drágám, beszéljük meg. Bár a terápia kétségtelenül valahol itt kezdődik, jó volna, ha nem itt fejeződne be. Egy avatott szakember közreműködése a legtöbb esetben nélkülözhetetlen, legyen pszichológus, pszichiáter vagy természetgyógyász az illető.

Szaktekintélyek egybehangzó véleménye szerint egy impotens férfi gyógyulásának elsőszámú letéteményese az az asszony, akit a férfi szeret. Az ő támogatása nélkül majdhogynem lehetetlen hosszan tartó eredményt elérni, ha mégoly elszánt is a páciens. A szégyenérzet leküzdése, a lélek bebarangolása, az elvesztett önbizalom visszahódítása egyedül nem megy. Társ kell ehhez is, mint majdnem minden máshoz.

Valószínűsíthető, hogy Magyarországon minden egyes férfira, aki bevallottan gondokkal küzd, jut három másik, aki sosem fog beszélni erről, nemhogy szakember segítségét kérné.