Előszó helyett
Harmincéves koromig nem jártam a budapesti éjszakában. Harmincéves koromig nem ittam egy korty alkoholt sem. És harmincéves koromig egyetlen baj sem döngölt úgy a földbe, hogy ne tudjak felállni utána. Aztán mindez alaposan megváltozott.
Azt nem állíthatom, hogy minden baj forrása Budapest. Egy várost mégsem okolhatok az összes párkapcsolati problémáért. De tény, itt mindenki úgy él, mintha egyszer élne. Ebben az egyetlen életben pedig fenékig kell üríteni a gyönyörök kupáját, mert ha nem, idős korodban a szociális otthon falába ütögetheted majd gyérhajú fejedet, hogy a fenébe, kinek tartogattad a testedet hiába? A várost kalandokra vadászó pasik és szerelemre éhes nők hordái járják, akik összefutnak néhány kóbor numera erejéig.
Laura nem hülye
Négyen vagyunk – egy szerencsét hozó lóhere levelei. Laura, Niki, Ivett és én, Mara. Fogalmam nincs, mihez kezdenék a barátnőim nélkül. Tudom, tudom, az ő barátságuk nekem most amolyan kapaszkodó, egy kapcsolat-mankó, amire támaszkodhatok.
A csajokkal a Poco Locoban találkozunk. Kedvenc asztalunkhoz, az ablak mellé telepszünk le. A kilátás nem túl impozáns ugyan, de nem is azzal vagyunk elfoglalva. A Frankel Leó úton elporzó autók bámulása helyett barátnőnk lelkének mélységeit fürkésszük.
Laura szokás szerint totálisan ki van borulva.
– Miért vagyok ilyen szerencsétlen? – kérdezgeti és mi többiek, mindhárman együtt fújjuk a választ:
– Mert rosszul választasz.
Laura vonzódik a problémás esetekhez. A pszichológusa is megmondta, hogy azokra kattan. A rendes, jóravaló férfiakat, akik boldogságot hozhatnának az életébe, észre sem veszi. Pedig milyen sokan szeretnék boldoggá tenni kerek fenekű barátnőnket! Vörös, göndör haja, hosszú pillájú, tengerzöld szeme és gyönyörűen ragyogó mosolya könnyedén elvarázsolja a teremtés koronáit.
Laura legújabb problémájának neve Péter. Péter lakberendező, és egy tündéri, hároméves ikerpár édesapja. Ez még önmagában nem volna baj, Péter viszont együtt dolgozik gyermekei édesanyjával, Katával és bár nem lakik családjával, ezer szál köti hozzájuk. Így Laura, amikor Péternek és Katának sürgős, határidős munkája van, felcsap bébiszitternek és vigyáz az ikrekre.
Ivett, akinek nem kenyere a köntörfalazás, fel is teszi a kérdést angyalszívű barátnőnknek:
– Mondd, te hülye vagy?
– Nem, de ez is jobb, mint egyedül lenni. És az elmúlt másfél évem arról szólt.
A múlt árnyai
Ez persze nem teljesen igaz. Laura elmúlt másfél évét végigkísérte Tamás, Laura exbarátja.
Ha Tamásnak éppen nem volt nője, vagy önbizalma kissé megingott, felhívta Laurát. Laura gondolkodás nélkül repült, lemondott minden más programot, majd az együtt töltött éjszaka után két napig arról áradozott, hogy Tamás valami hihetetlen módon kötődik hozzá, hiszen ismét megkereste. Barátnőnk terápiája minden alkalommal túl jól sikerült. Szeretkezésük közben Tamás oly mértékben feltöltötte egóját, hogy aztán hetekre felszívódott, és nem szorult Laura istápolására.
Persze az exekkel folytatott időtlen viszony nem egyedül Laura hobbija. Én sem bírok elszakadni volt férjemtől. Géza, ötéves kisfiam apja három esztendeje lépett le, mert mint mondta szabad akart lenni. A szabadság libbenő szoknyák hajkurászását jelentette számára.
Az én szépen berendezett világom egyik napról a másikra felfordult, idillikus életem darabokra hullott. Az eltartott, elkényeztetett feleség szerepéből az elvált, kisgyerekes anyukáéba csöppenni nem éppen leányálom, főleg mert a szívem is összetörte az a fajankó. Bár szakításunk óta egyfolytában keresgélek, senki sem elég jó ahhoz, hogy betöltse Gézám helyét.
Folyt. köv. jövő héten kedden.
