A velem szemben ülő fiatal nő a flitteres kézitáskájában matat, majd egy szinglimagazint húz elő. Gyűrötten, félbe hajtva, láthatóan nem első nekifutásra kezd a magazinnak. Jól sejtem a dolgot, hamar a közepébe lapoz, majd elmélyülten olvasni kezd. Kíváncsian nézem a címlapot: Szex parancsok. Zavartan kapom el a tekintetem, és fordulok az ablak felé.
Zavart vagyok, és kirekesztve érzem magam. Egyetlen mentsváram a férfitársam, aki még nem olvas, hanem kitartóan tekint az ablak felé. De jaj! Már nyúl is kalaptartó irányába és máris kezében egy frissen vásárolt lap. Na ne, ez már több a soknál! Kismamáknak szóló magazin? A tekintetem sokat elárulhat, mert azonnal jön a mentegetőző verbális mea-culpa.
– Tudod, a feleségem öt hónapos terhes. Tőle csentem el az útra. Ártani nem árthat – mondja félőn mosolyogva.
Meg sem szólalhatok, máris érkezik a válasz, az idős hölgy otthagyva csapot-papot, kordagyurit, azonnal a fiatalember védelmére kel. Érdekes módon a négy vadidegen ember percek alatt parázs vitába merül. A hölgy válaszára kiéhezett keselyűként csap a szinglimagazint forgató nő, majd az egészséges és kiegyensúlyozott életről hamar számonkérésre kerül a mellettem meghúzódó fiatal lány.
Monoton zakatol a vonat, csacsogó, zizegő női hangok trilláznak ritmusára. Én meg csak olvasok a G-pontról elkerekedett szemmel, Udvaros Dorottyáról és fiáról megértően, és az egészséges táplálkozásról megannyi bűntudattal. Teljes információs kordon alá kerültem: olvasok és hallgatózok. Valahol Aszódnál pillantok csak fel az utolsó oldalak egyikéről. Csend vesz körül. Pihegő, szuszogó hangok. Mindenki alszik, az elsötétedő kupéban teljes a nyugalom. Körbenézek az arcokon, melyek a vonat zötykölődése miatt ide-oda billegve lejtenek táncot.