 |
Mesterségem címere
Nagyanyáink még vékony sárga aranygyűrűvel esküdtek, anyáink már követték a divatot és a ’70-es években széles karikagyűrűt választottak maguknak. Napjainkban a széles, kövekkel díszített, több színből, leginkább fehér-vörös arany kombinációjával készített gyűrű a trendi. Az üzletek egyhangú és egyen kínálatával szemben egy ötvös valóban egyedi gyűrűket készít.
Nagy Gertrúd ötvös mester öt éve készít karikagyűrűket és tapasztalatai szerint a párok a mintakollekcióhoz képest mindig kérnek valamilyen apró változtatást, és a legjobb ötleteket ők maguk hozzák.
„Még két teljesen hasonló gyűrű pár között is van egy-egy apró különbség. Néha csak annyi, hogy a gyűrű belső falán más-más a vésés. Elég megszokott, hogy az esküvő dátumát és a keresztneveket vésetik a gyűrűbe vagy éppen beceneveket, de volt egy pár, aki egy verssort kért a gyűrűbe. A sor első részét a lány gyűrűjébe, a folytatást pedig a fiúéba véstük.”
Foglalkozás: ötvös mester Születési idő: 1974. április 24. Iskola: Práter utcai szakiskola Nagy Gertrúd honlapja » |
Kezek és gyűrűk
Kiválasztani a legszebb gyűrűt nem elég, mert ha egy gyűrű a képen jól mutat, sőt még teljes valójában is elragadóan szép, nem biztos, hogy illik a kézre. Gertrúdot kérdezem arról, hogy kinek állnak jól a most olyan divatos, széles gyűrűk. „Vékony hosszú ujjú emberek kezén – erősíti meg gyanúmat, mert hiába tetszenek nekem a széles gyűrűk, a kezemen idétlenül állnak – Akinek rövid ujjai vannak, inkább vékony, magas és gömbölyű gyűrűket nézegessen, a lefelé szélesedő ujjú emberek 4-5 mm-nél szélesebb gyűrűben érzik legkomfortosabban magukat.”
Abban is megerősít, nem tévedés, hogy egy 4 mm-es gyűrűből kisebb méretre lenne szükségem, mint egy szélesebből, és ezzel nem csak én vagyok így. Arra viszont nincs bevett szokás, hogy éppen passzentos vagy kényelmes gyűrűt válasszunk.
Tapasztalatai szerint a legtöbb pár fél attól, hogy az évek előrehaladtával hízni fog és a most éppen jó gyűrű akkor kicsi lesz, ezért olyat választanak, amely nagyobb. „Mindenki saját maga érzi, hogy milyen gyűrűben érzi jól magát, nem lehet erre univerzális szabályt kialakítani – meséli Gertrúd– A gyűrű kialakításától függ, hogy a későbbiekben lehet-e tágítani, vagy szűkíteni, de ezek a módosítások ugyanolyan kedvezőtlenül hatnak a gyűrűre, mintha egy ruhát bontanánk meg és engednénk ki. A ruhán látszik a régi varrás helye, a gyűrűn nem ilyen látványos a változás, de nem tesz jót neki.”
Az arany színe
A karikagyűrű készülhet 14 vagy 18 karátos aranyból. A 18 karátos aranynak több az aranytartalma (750 ezrelék), ezzel szemben a 14 karátosnak 585 ezrelék. „Minél magasabb az ötvözet aranytartalma, annál puhább, fizikai behatásokra kevésbé ellenálló – mondja a szakember. – Mivel a kézen hordott ékszerek még kíméletes használat mellett is nagy igénybevételnek vannak kitéve, érdemes a keményebb, ellenállóbb, 14 karátos ötvözetet választani.” Bármilyen színű aranyból létezik mindkét karát, mert az arany egy sárga színű fém, amely különböző ötvözők hatására váltja a színét és lesz fehér vagy éppen vörös.
 |
Az utóbbi évek trendjéhez tartozik, hogy aranyon kívül más nemesfémekből, platinából, titánból és akár nemesacélból is készülnek. A titán és a nemesacél olyan kemény fémek, hogy kézi megmunkálásuk lehetetlen, így csak forgástest minták, vágatok, rovátkák kialakításával lehet díszíteni. Ezek a karikagyűrűk leginkább a barkácsüzletek kínálatához hasonlítanak, hiányzik belőlük a finomság és lágyság. Robosztusak és túlontúl egyszerűek. A platina gyűrű viszont gyönyörű, de méregdrága. „A platina alapanyag ára háromszorosa az aranyénak, és megmunkálásához speciális eszközökre van szükség, de nem önmagával az árral van a legnagyobb gond, hanem az ár-érték aránnyal – kommentálja a divatot a tapasztalt ötvös – Egy platina gyűrű addig gyönyörű, amíg a dobozban van, viszont használat során nagyon sérülékeny, könnyen elveszíti szépségét.”
 |
Csillogó kövek
Karikagyűrű díszítésére leggyakrabban használt drágakő a briliáns csiszolású gyémánt, és most kezd divatba jönni a csapott sarkú téglalap, azaz smaragdcsiszolással megmunkált kő.
A gyémánt nem olcsó, viszont már 10.000 Ft-tól elérhetőek igen szép kövek, persze az ember leizzad, ha a kinézett gyűrűben éppen 10 db követ lát. Kínálkozik a megoldás, hogy a drágakő helyett cirkónia kerüljön a gyűrűbe, hiszen szakértő szemeken kívül senki sem veszi észre a csalást, viszont itt is érvényes a mondás, hogy a kevesebb néha több. Néhány kővel is egyedivé lehet tenni a gyűrűt, és azt sem árt szem előtt tartani, hogy a gyémánt még unokáinknak is ugyanolyan marad, a cirkónia viszont 4-6 év múlva elveszti fényét, megsérülhet.
Gertrúdot arról is próbálom faggatni, hogy milyen hagyományokat kell betartani komolyan vagy félkomolyan karikagyűrű választáskor. „Nincs olyan kritérium vagy szabály, amelyhez minden pár ragaszkodna. Fellazultak a hagyományok. Már csináltam olyan gyűrű párt is, amelyben a lány gyűrűje cirádás volt, a fiúé pedig teljesen egyszerű, mintha nem is összetartozó gyűrűk lettek volna. Nem általános, de elég sokszor kérik, hogy a karikagyűrűbe a kő úgy kerüljön, hogy a gyűrű köríve ne szakadjon meg.”
| A karikagyűrű használata csak a XX. században vált általánossá. Az ezt megelőző időkben, főleg szegényebb családoknál az eljegyzést ajándékkal, ruhával, lábbelivel, főkötővel, késsel illetve jegykendővel erősítették meg. Főúri családoknál a XVI-XVII. században már szokás volt generációról generációra ugyanazzal a gyűrűvel jegyességre lépni. Bár igen elterjedt, hogy a pár eljegyzésük alkalmával egymás bal kezére húzzák fel a karikagyűrűt, ami a házasságkötés után átkerül a jobb kéz gyűrűsujjára, de a még pislákoló hagyomány szerint úgy illik, hogy a férfi lánykérésre köves mátkagyűrűt (eljegyzési) gyűrűt ajándékoz, majd együtt választják ki a két karikagyűrűt (esküvői gyűrűt), amelyet házassági esküjük után viselnek. Az új irányvonalak azt mutatják, hogy a mátkagyűrű és az esküvői gyűrű összeolvad, és a női karikagyűrűben ott csillognak a drágakövek. |
