A Tallinn középkori negyedének piacterén álló Raeapteek már 588 éve várja a betegeket, és valószínűleg Európa legrégebbi gyógyszertára. A középkor óta készítenek és árulnak itt egy különleges marcipánt a szerelmi bánat enyhítésére – mesélte az üzlet egyik alkalmazottja, Ulle Noodapera. A kereslet évszázadok óta nem lankad az édes gyógyír iránt, és “mindig vannak olyan betegek, akik a fájó szív tüneteivel állítanak be hozzánk”.
Az édesség receptje féltve őrzött kincs. “Nem szokványos marcipánról van szó, mert receptje a középkorból maradt fenn, 72 százalék mandulát és 28 százalék más összetevőt tartalmaz, de nem áruljuk el, hogy milyeneket” – mondta az alkalmazott az AFP hírügynökségnek. A titokzatos csodagyógyszer 40 grammja mindössze egy euróba (270 forintba) kerül, és nem ez az egyetlen furcsaság, amellyel időutazást tehetünk a patikában. Egy külön helyiségben olyan középkori orvosságokkal találkozhatunk, amelyeket évszázadokon át árultak a nekik tulajdonított csodás hatás miatt. Bár többségüket rég nem alkalmazzák, a régi polcokon látható portékák ma is bámulatba ejtőek: szárított békalábak, csukaszemek, feltehetően a mitikus egyszarvú szarvából készült por, fekete macska vére, piszkos birkagyapjúból nyert zsír, egy egzotikus múmia darabjai, giliszta olajban, pirított méhek, farkasbelek és nyúlszívek – mind arra szolgálnak, hogy helyreállítsák az egészséget.
“Meglepőnek és mulatságosnak tűnhet, de mindig megvolt az oka annak, hogy ezeket az ellenszereket miért javallották az akkori orvosok és miért árultak a patikákban. Például ha valaki nem jól látott, akkor a macskagyökeret ajánlották, mert a macskák imádják ezt a növényt, és arról ismertek, hogy kiváló a látásuk” – magyarázza. Egy másik orvosság, amelyet szintén a középkor óta árulnak, a hátfájásra ajánlott báránygyapjú. A patika és a város színes multikulturális története összefonódott az évszázadokon át. A gyógyszertárat egy német orvos, Johan Molner alapította 1442-ben, de 1580-ban egy magyar orvos vette át, aki Johann Burchart Belavary de Sykava néven ismert. Családja ezt követően három évszázadon át vezette a patikát. Ebben az időszakban itt működött a városatyák zártkörű klubja is, ahol szó szerint patakokban folyt a szesz. A középkorban – mondja Noodapera – a patikusok szeszesitalokat is árultak, és a hagyomány megkívánta, hogy ezekből bizonyos mennyiséget ingyen adjanak a város nagyjainak. “A városatyák szerettek itt összegyűlni azután, hogy véget értek az ülések a tér túloldalán lévő városházán. A patika zárt ajtói mögötti összejövetelek meghittebbek voltak, mintha a helyi kocsmákba mentek volna.”
A tallinni patika napjainkban korszerű gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket is kínál. A turisták között a legkelendőbb “orvosság” a Klaret nevű bor; a 14 százalékos alkoholtartalmú itóka középkori recept alapján és nyolc különböző fűszerrel készül.
