Miért titkolják a nők a korukat?

„Ma reggel útbaigazítást akartam kérni egy trendi, fiatal csajtól. Amikor válaszolt, nemhogy nem tegezett, de nem is magázott. HANEM TETSZIKEZETT! »El tetszik menni a következő sarokig, ott be tetszik fordulni balra…« Hát nem tanították jó modorra ezt a lányt a szülei?!” – háborog a 29 éves Lili még hetekkel a „megaláztatása” után is. Őt egy idő után biztosan zavarni fogja a kora, mert ő maga is úgy gondolja, hogy az élet nem fair: a pasik idősödvén csak kelendőbbek lesznek, míg ránk csak a csere vár. „Egy narancsbőr nélküli friss combbal pedig nem lehet versenyezni” – teszi még hozzá, miközben szipogva letörli szép és még ránctalan arcáról a már Marilyn Manson-maszkká folyt sminket.

„A genetikának is nagy a szerepe”
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a nők a húszas éveik végén a legboldogabbak. A harmincat átlépve azonban azt tapasztalhatjuk, hogy sokunknak a születési évszáma nő csak egy idő után… Pontos dátumok helyett pedig legszívesebben azt írnánk az önéletrajzunkba: „És akkor befejeztem az egyetemet, majd elhelyezkedtem első munkahelyemen.” Aki meg akar felelni a mai trendnek, az nem halad a korral – legalábbis a sajátjával nem. A mostani trend az, hogy már húszévesen vegyük föl a harci jelmezt a ráncok ellen, mivel ez a mai világ elvárása.

Jakupcsek Gabriella ellenben azok táborát erősíti, akik sosem tagadták éveik számát. Sőt a negyvenhét éves műsorvezető életében volt olyan időszak is, amikor két-három évet még rá is dobott a korára. Egyszerűen nem tartotta fontosnak a számokat, és saját gyerekei szóltak rá, hogy valójában két évvel fiatalabb. „Az ember gyarló! Fiatalabbnak akarunk látszani, pedig ez inkább a típusunktól függ, nem az évek számától. Ne legyünk álságosak: a genetikának is nagy szerepe van ebben, de a legfontosabb az összhatás” – válaszolta arra a kérdésre, hogy sok nő miért nincs megbékélve évei számával. Gabi szerint csak azok a nők tagadják le a korukat, akik vagy a környezetük visszajelzésétől, vagy saját maguk reakcióitól félnek, és valamiért nincsenek megelégedve önmagukkal. Ő nem szokott gondolkozni a korán. Legutóbb másfél éves kislánya, Emma születésénél tudatosították benne az orvosok, hogy mennyi idős is valójában. Egyébként Gabi kilátásai jók: a családjában rengeteg olyan nő van, akiket mindig fiatalabbnak néztek a koruknál, és úgy véli, ő is örökölte a szerencsés géneket.

„Nem vagyok vonzó, nem szeretnek”
Ranschburg Jenő pszichológus szerint a nők minél tovább szeretnének megmaradni abban az állapotban, amelyet a pszichológia „motherhood”- ként, azaz anyaperiódusként aposztrofál. Ez az első gyermek születésétől a fogamzóképes kor elmúlásáig tartó időszak, hiszen a nők ekkor a legtermékenyebbek, ekkor teljesednek ki igazán. „A féltékenység is ide köthető. Ha egy nő fél, hogy elhagyják, akkor nem attól tart, hogy pusztán megcsalják, hanem attól, hogy mást szeretnek helyette. Márpedig ha nem vagyok vonzó, akkor nem fognak szeretni – gondolják. Még szerencse, hogy a férfiak esetében ez nincs így, mert akkor jómagam igencsak pórul jártam volna egy pár évtizeddel ezelőtt.” Ezért lehet, hogy a hímeket úgy próbáljuk meg magunkhoz csalogatni, hogy azt lódítjuk: fiatal vagyok, velem még beteljesítheted a vadászösztönöd lényegét, a reprodukciót!

„Nem muszáj elárulnod a korodat!”
„Szerintem egy nő harmincéves koráig még hozzá is tesz a korához, mert akkor sok esetben komolyabban veszik” – mondja Fejős Éva, a Nők Lapja újságírója, számos sikerkönyv szerzője. Szerinte a nők nálunk még mindig jobban rákényszerülnek arra, hogy titkolják a korukat, mint a fejlettebb országokban. „Egy harmincas évei közepén járó színésznő ismerősöm nemrég mesélte, hogy behívták próbafelvételre. Nagyon tetszett a válogatóknak, de amikor bemutatkozott, és a kamerába mondta a korát, leállították a felvételt. Azt mondták neki, hogy egy harmincéves nő szerepére keresnek valakit, és bár őt szeretnék, inkább ne mondja videóra a korát, mert bármennyire hitelesen alakítaná is a szerepet, emiatt nem kaphatja meg. Úgyhogy újra bemutatkozott, immár a kora nélkül, egyúttal el is döntötte: a továbbiakban soha nem tagadja, de nem is fogja elmondani, hány éves… Ma Magyarországon az emberek többsége úgy gondolja, hogy harminckét éves korodig teljesíts mindent, amit szeretnél. Ha azonban te úgy érzed, hogy akár negyvenévesen szeretnél egy új életszakaszba lépni, legyen ez új párkapcsolat, új munka, második-harmadik diploma vagy gyermekvállalás, sokan őrültnek néznek. Amerikában ez teljesen másképp működik, a nők többször is virágkorukat élik.” Éva szerint az, hogy milyen a külsőnk, nem a kortól függ. Szerencsére egyre több nő mozog, sportol rendszeresen, és az is meglátszik egy nőn, ha képes boldogan élni az életét, s ezek jó esetben fiatalabban tartják. Kolléganőnk úgy véli, hogy egy nőnek társaságban nem kell titkolnia a korát. De nem is feltétlenül muszáj elárulnia.

„Félek az öregségtől, de vágyom megöregedni”
„Ma a fiatal életkor a jutalmazott mind a munkaerőpiacon, mind a férfi-nő kapcsolatban” – mondja Adamik Mária szociológus. Nemcsak az álláshirdetések szövegében gyakori az életkor szerinti diszkrimináció, de a médiában sem jelenik meg egyenlő arányban életkor szerint a társadalom, hiszen az idősebb generáció szinte láthatatlan. Elég megnézni az utcaképet: alig látunk idős embert magunk körül. Amíg a társadalom ilyen üzeneteket közvetít, nehéz elvárni a nőktől, hogy hősök legyenek, és vállalják a korukkal járó esetleges negatív megkülönböztetést. „A hosszabb várható élettartam miatt nagyobb periódust kívánunk kiszakítani a fiatal évekből, de szerencsére ez ma már nem csak verbális tagadást jelent. A fittség, a jó közérzet, a fiatalos külső fenntartása ugyanolyan fontos a mai nőknek, és szeretnék is élvezni az ezzel járó társadalmi jutalmazás előnyeit” – teszi hozzá az ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalmi Nemi Tanulmányok Központjának vezetője.

„Amennyire félek az öregségtől, annyira vágyom is megöregedni” – írta Különvélemény rovatunkban Karafiáth Orsolya. A harminchárom éves költőnő szerint a nők huszonhét és negyvenöt éves koruk közt tündökölnek igazán. „Kíváncsi vagyok, milyen leszek majd idősebb koromban, szeretném megélni. A harmincadik születésnap sem olyan nagy mumus már, mivel megváltozott a világ: a mai harmincas nők vagány csajok.” Orsi azt mondja, hogy ő jól fog kinézni hatvanévesen is: nem lesznek ráncai, hiszen most sincs sok, nem hízékony, és ha esetleg kihullana a haja egy része, akkor még durvább parókákat hordana, mint most. „Szeretném, ha olyan lehetnék, mint Catherine Deneuve. Megközelíthetetlen, akihez hozzá sem mernek szólni, nemhogy közelről megnézni!”