 |
| Köszi szépen: „De veled volt a legjobb a szex!” |
A példamondatot beküldő kedves Pasiszótár-olvasó leveléből tudjuk, hogy a mai darab műfaját tekintve esemény utáni sms.
Hű.
Próbálom elképzelni, ahogy lemászik az ágyról, csomót köt az óvszer végére, kimegy, keresi a sötét konyhában a szemetest, nem találja, rájön, hogy mindig a csap alatt van, kidobja, visszabotorkál, összeszedi a ruháját az ágy mellől, öltözni kezd, nincs meg az egyik zokni, benéz az ágy alá, elhatározza, hogy inkább nem látta, mit látott az ágy alatt, tovább keres, nincs meg, megvan, mindig a nadrág szárában van, felöltözik teljesen, rád hajol, te félálmot színlelsz, nem tudja, mi legyen, elaltasson vagy hagyjon felébredni, esetlenül megpuszilja a vállad (ez nem csók), te arra gondolsz: nehéz úgy felébredni, hogy nem alszol, halkan behúzza maga mögött a bejárati ajtót, kint azonnal előveszi a mobilját, erre számtalan oka van, egy, hogy világítson és megtalálja a liftet, kettő, hogy taxit hívjon, három, hogy…
Hogy írjon egy köszönő sms-t?
KÖ-SZÖ-NŐ SMS-T?
Nem, hát ez nem életszerű…
| ZSEBSZÓTÁR C D |
A Pasiszótárnak most nem ér a neve, adjanak megfejtést a segítőkészebb és rutinosabb kommentelők…
Tegye fel a kezét, aki köszönt már meg szexuális aktust! Tegye fel (a kezét), akinek köszöntek már meg szexuális aktust! („Hölgyem, szeretném megköszönni, hogy párosodott velem!” „Uram, my pleasure!”) Jó, és most mindenki, aki feltette a kezét, helyezze, mondjuk, a klaviatúrára! Köszönjük!
Na de addig is, amíg a megfejtések készülnek, gondolatébresztőnek két magyarázatkísérlet.
Az első elé kell egy személyes példa. Nagyon kevés egyéjszakás kapcsolatkezdeményeim egyike után – amikor is teljesen biztos volt, hogy a kellemetlenségekkel és kínosságokkal teljes éjjelnek nem lesz folytatása –, másnap délután felhívott az éjszaka nője, és köszönés nélkül beleüvöltötte a telefonba, hogy… hát, akkor idézem, ha megengeditek: „Téged nem tanított meg az anyád, hogy ha megb… egy nőt, fel kell hívnod másnap?”
Én annak ellenére, hogy a legritkább esetekben beszélgetek édesanyámmal a b…-ról, eléggé elszégyelltem magam. Ezek szerint faragatlanul nem tudtam, mit kíván tőlem a b…etikett.
De lehet, hogy más férfiak meg tudják.
Vagy jártak már úgy, ahogy én.
Vagy akárhogy is szocializálódtak, a lényeg, hogy létezhet az a csoport, amelynek tagjai küldenek/mondanak köszönömöt együttlét után, pusztán udvariasságból. Vagy elővigyázatosságból. („Mér’? Megköszöntem, nem?”)
Szóval ez az egyik verzió, igen, a rosszabbik.
A másik, hogy amint kihúzta a… lábát a lakásodból, máris azon remegett, hogy vajon lesz-e folytatás? Foglalkozol-e vele, vagy rögtön elfelejted? „Mondd, gondolsz-e majd rám, ha elmúlt az éjjel?” (Miért a Csík zenekar előadásában a legjobb ez is?) Megveszik érte, hogy tudja, hogy mi a stájsz. Azonnal. És jobb ötlet híján nyom egy pánikköszönömöt. Na, ez meg a nagyon pozitív verzió. Bár… Hát, te tudod.
És tényleg, mit válaszoltál neki? Hogy „ez természetes”?
(Neked is fordítási nehézségeid vannak? Küldd el a problémás férfimondatot a pasiszotar@nlcafe.hu címre, és megpróbáljuk értelmezni a Pasiszótárban!)
