 |
| 10 fiúval lefeküdtem, kurva vagyok? |
Számomra az inkább ebben a vicces, amikor ez a kérdés van terítéken. Vicces és rendkívül tanulságos is egyben, mert megint csak olyan szépen előhozza, hogy mennyire összevissza is vagyunk azzal, hogy milyen szexes kérdésekről beszélünk nyilvánosan és milyenekről meg nem. Mondjuk nem tudom, hogy ez a kérdés mennyire minősül inkább legitimnek a vasárnap a családi asztal körül, csak azért mert erről gyakrabban olvashatunk kedvenc magazinunk lapjain.
Az a furcsa, hogy ameddig a női hüvelyváladék említése, sőt magával a nedvvel kapcsolatos kérdések nyílt megvitatása is totális tabu – gondoljunk csak a reklámokra, amikben „azokon a napokon” minden nőnek tiszta világoskék folyadék festi be az intimbetétjét – addig a sperma ízéről úgy csevegünk, mintha a karfiolleves legújabb receptjét cserélgetnénk. Az szerintem teljesen ízlés kérdése, hogy ki kivel és milyen minőségben kíván erről a témáról beszélni, csak ezt a kettősséget nem értem. Vagyis nem értem, hogy milyen szempontok alapján válik valami tabuvá vagy beszélhető társasági témává.
Ízlések és pofonok
De ha már történetesen beszélünk róla, akkor mégis miről beszélünk? Miért olyan kardinális kérdés, hogy valaki lenyeli-e partnere spermáját, miután orálisan kielégítette őt? Persze nekem rögtön jön a feminista replika is: a fiúkat miért nem kérdezi senki arról, hogy szeretik-e a punci ízét? Sok vallásban és kultúrában egykoron a sperma és annak elfogyasztása szakrális, spirituális jelentéssel bírt. Manapság viszont nekem a sperma lenyelése körüli beszélgetések azt sugallják, mintha a lenyelés maga, mint valami szimbolikus aktus arról szólna, hogy az a drága nő mennyire szereti partnerét, mennyire élvezi vele a szexet, végeredményben mennyire odaadó. Mintha ez az egyszerű – szereted-e az ízét, állagát a szádban – kérdésen túlmutató, a szex minőségét meghatározó kardinális kérdés lenne.
Akik számára az, kérem, hogy segítsenek nekem is megérteni, miért. Mert azt értem, hogy valaki azért nem szereti az ízét, mert a partnere kávézik, cigizik és ettől, vagy mert történetesen így teremtette a jóisten, a spermájának íze keserű. Azt is értem, hogy valaki állandóan mangó- és ananászdiétán pörög, ettől olyan istenien édes nedűt bocsát ki, hogy a lányok sorban állnak érte. Még azt is értem, ha valaki meg azért ragaszkodik a sperma elfogyasztásához, mert a tudományos kutatások nyomán hisz abban, hogy kár lenne ezt a tápláló testnedvet a földre hullatni. Azt is értem, ha valaki számára szexuálisan izgató szájba venni, lenyelni a másik különféle nedveit. És azt is megértem, ha valaki számára mindez hasonló okokból undorító. Mint ahogy az is elképzelhető, hogy valaki a különféle nemi betegségek elkerülése miatt ódzkodik spermát venni a szájába. Az ezzel való viszonyunk szerintem éppen olyan sokszínű, mintha a spenótfőzelékről kérdeznénk egy óvodáscsoport véleményét. Annyit azért üzennék azoknak férfiaknak, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy kedvesük minden szeretkezésnél elfogyassza napi sperma-betevőjét, hogy először maguk is kóstolják meg, amit főztek, az sokszor segíthet a kérdés baráti eldöntésében.
