Fizetésemelést kapnak a spermadonorok

Ha testközelből nem is, de a filmekből mindenki ismeri azt a pár perces jelenetet, amikor a férfi szexmagazinok és pornófilmek segítségével “sejt-termel”, majd egy kis műanyag pohárban átadja a végterméket. Ez a valóságnak csupán töredéke, a spermadonorság nem ennyire egyszerű műfaj, sőt a bonyolult procedúra miatt a legtöbb országban még csak nem is jövedelmező keresetkiegészítő.

Olyannyira nem, hogy Angliában meg akarják emelni a sperma- és petesejtdonorok tarifáját, a vállalás ugyanis számtalan olyan kellemetlenséggel jár, amit eddig nem vettek figyelembe. A donorok jelenleg 61-től 250 fontig (22 ezer – 92 ezer forint) terjedő pénzjuttatást, plusz útiköltséget kapnak, ami a hatóságok szerint annyira csekély, hogy sokan emiatt nem vállalják a dolgot. Az illetékes hatóság (HEFA – Human Fertilisation and Embryology Authority) azzal a javaslattal állt elő, hogy a spanyolországi összeghez hasonlóan minden petesejtdonor 750 fontot (kb. 270 ezer forint) kapjon alkalmanként, míg a spermadonorok a dán tarifához hasonlóan, 450 fontot (kb. 160 ezer forint) – írja az angol hírportál, a Guardian. A kérdés nem csak a férfiakat érinti.

Nem egyszerű a procedúra: petesejtdonorként a nőknek komoly vizsgálatoknak kell alávetniük magukat, a vér- és pszichológiai vizsgálatok mellett hormonokat is kapnak, hogy elfojtsák a menstruációt és hozzájáruljanak a petesejt éréséhez; majd a vaginán keresztül, egy tű segítségével távolítják el a petesejteket. A férfiak szintén komoly egészségügyi és pszichológiai vizsgálatokon esnek át, illetve az ondó minőségét (spermiumok számát, mozgékonyságát) is ellenőrzik. Persze ez sem egy félnapos procedúra, előírják, hogy a potenciális donornak négy hónapon keresztül heti kétszer fel kell keresniük a klinikát, minden látogatás előtt három-négy napig tartózkodniuk kell a nemi élettől és nem fogyaszthatnak alkoholt. Újra és újra megvizsgálják őket és csak a sokadik pozitív teszteredmény után engedélyezik a spermiumok használatát. A hosszadalmas eljárás mellett a donoroknak le kell mondaniuk az anonimitás jogáról, a donorbabának ugyanis joga van ahhoz, hogy megtudja biológiai szüleinek kilétét. 

Amerikában csak zsebpénz jár a donornak

A spermafelajánlás Amerikában sem a legjobb mellékkereseti lehetőség, az ondódonor legtöbbször csak jelképes összeget kap, „adagonként” körülbelül 50 dollár (11 ezer forint) üti a markát – feltéve, ha a minőség megfelelő. A bankok csak néhány alapinformációt (bőrszín, magasság, testsúly, szemszín, vércsoport, rassz) adnak ki az érdeklődőknek, míg néhány bankban extra dollárért további információkat is kaphatnak, még több pénzért pedig „exkluzív spermium” is vásárolható, amikor az ondót csak egyetlen nő kaphatja meg. A spermával ellentétben a petesejtért több pénz jár az USA-ban, 5–10 000 dollárt (körülbelül 1-2 millió forintot) kapnak a felajánlók. 

 Németországban a donáció kizárólag heteroszexuális párok számára engedélyezett, és – Svédországhoz, Hollandiához, Ausztriához és Angliához hasonlóan – a donor nem maradhat anonim. Vagyis  nincs joga megtudni, hogy hímivarsejtjét felhasználták-e, de a „vásárlók” kilétéről sem kaphat felvilágosítást. Ennek ellenére a donor adatait rögzítik és megőrzik, mert a későbbiekben szükség lehet a biológiai apa ismeretére.

A bankok 18 és 40 év közötti férfiakat várnak, akiknek nincsenek drog- és alkoholproblémáik. Aki átmegy a szigorú szűrőn, 25 és 100 euró  (kb. 8–32 ezer forint) közötti összeget kap a felajánlásért. A megfelelő sperma kiválasztásakor figyelembe veszik a nevelőapa és a donor közötti külső hasonlóságokat, de arra is ügyelnek, hogy az anya vércsoportjához illő donor anyagát válasszák. A mesterséges megtermékenyítés egész procedúrája 1000–1500 euró, de a világháló hemzseg a jobbnál jobb ajánlatoktól – egy berlini spermabankban például még tart az 50 százalékos szezonális akció.

Itthon a magas, barna hajú férfiak mintáit kérik

Egy korábbi írásunkban már bemutattuk, hogy itthon a donorokat a pénz motiválja, egy mintáért 15 ezer forintot kapnak a férfiak és legfeljebb négyszer adhatják le az intim anyagot. A külföldi gyakorlathoz hasonlóan ahhoz, hogy valaki tényleg donorrá válhasson, egy sor szűrővizsgálaton kell átesni. Ellenőrzik a férfi nemzőképességét, de genetikai, pszichológiai, általános laboratóriumi, mikrobiológiai vizsgálat is történik illetve nemi betegségekre is leszűrik őket. Amíg valakiből ténylegesen spermadonor válhat, addig közel nyolc hónap telik el. Az aktuális szabályok alapján a donort, ha ezt külön kéri, értesítik arról, ha a spermáját felhasználják.