Új trend hódít a párkeresési piacon, ahol fotók és bemutatkozó szövegek helyett szag alapján választanak a magányosok. Ők úgynevezett feromonpartira regisztrálnak, ahová magukkal viszik az alvópólójukat. A póló aztán kap egy sorszámot, beleteszik egy zacskóba, az érdeklődők pedig bele-beleszippanthatnak. Aki megszeret egy szagot, annak bemutatják a feromonfelső tulajdonosát.
A nem épp hétköznapi társkeresés ötlete egy kutatáson alapszik, miszerint az ember már a szag alapján ki tudja szűrni a számára megfelelő génkészletű társát. A kutatás eredményét az amerikai Judith Prays közötte össze a társkereséssel, miután sok éven keresztül hiába próbálkozott az online párkereséssel. Aztán egy nap megismerkedett egy férfival, aki egyáltalán nem felelt meg a férfiideáljának, a nőt valami mégis mágnesként vonzotta benne – ez a valami pedig nem volt más, mint a férfi testszaga.
Ez a felismerés vitte a lányt arra, hogy próba szerencse alapon megszervezze az első feromonpartit, ahova a résztvevőknek az alvópólójukat kellett magukkal vinniük. Fontos, hogy a pólón a tulajdonos testszaga legyen, az öblítő, a testápoló vagy a parfüm félreviszi az orrot, márpedig a cél, hogy a másik ember pontosan ki tudja szimatolni azt a bizonyos génkészletet. A társkereső buli óriási siker volt, akkora, hogy Amerika-szerte rengeteg ilyen bulit szerveznek azóta is.