A legtöbb ember a szexet azért műveli, hogy az aktus végén aztán eljusson az orgazmusig – enélkül az együttlét szinte elképzelhetetlen. Akik így gondolkodnak, azok most képzeljék el, hogy egy hónapig kizárólag úgy szeretkezhetnek, hogy a csúcs előtt megállnak. Miért tennének így? Mert szexuális jellegű problémáik vannak, melynek feloldását a „karezza” néven ismert technikával akarják elérni.
Az olasz eredetű kifejezés dédelgetést, cirógatást jelent, a technika pedig orgazmus nélküli együttlétet takar, amit különféle párkapcsolati és szexuális problémák során „írnak fel”. Szex során a pár feladata a testi egymásra hangolódás és az érzelmi intimitás kialakítása: a rutinszerű, az orgazmust megcélzó mozdulatok helyett simogatják, ölelik egymást, együtt lélegeznek és folyamatosan egymás szemébe néznek.
A technikáról először 1896-ban írt dr. Alice Bunker Stockham, aki már akkor arra biztatta a férfiakat, hogy így szerelmeskedjenek feleségeikkel, ezzel erősítik a férfipotenciát, és nem utolsósorban a házasságot. Az orgazmus nélküli szexszel leépíthető a teljesítménycentrikus hozzáállás, amit felvált egy mély, nyugodt és meghitt újraegyesülés. A technikát mindenkinek ajánlják, de elsősorban azoknak, akiknek nehezen megy a szexuális feloldódás, netán az orgazmus elérése.
