Az ember azóta síkosít, amióta szexel. Ezt egyrészt azért teszi, mert a hüvely nem mindig termel elégséges kenőanyagot, másrészt mert egyszerűen jó érzés a másik testén, testébe csúszni. Messze nem mindegy azonban, hogy a szexuális játékokhoz ki milyen síkosítót választ, ember és síkosító ugyanis olykor összeférhetetlenek. Na de most aztán segítünk eligazodni!
Vazelin, babaolaj és méhviasz
Aki az ágyban is a természetes összetevőkre esküszik, az síkosítani is egészen biztosan biotermékkel fog, sőt egyenesen maga mixeli össze a szexuális kenőanyagot. Az internetre ebben a kérdésben is lehet számítani, a hasznos, olykor pedig bizarr recepteknek se szeri, se száma. Például a méhviasz és növényi olaj keverékénél – állítólag – nincs jobb. A tökéletes állagú szer kikeveréséhez nem kell mást tenni, csak 30 g méhviaszt felolvasztani, majd fél pohár olajat (például olívát, lenmagot, mandulát, avokádót, vagy épp ricinusolajat) hozzákeverni, s ha megvan az elegy, csak be kell tenni a hűtőbe, majd bevetni. (Mellesleg a házi készítésű síkosító nemcsak szex során jön jól, száraz bőrre, ajkakra is lehet kenni.)
Persze van az úgy, hogy nincs idő a tűzhely fölötti kavargatásra, és S. O. S. csúszószerre van szükség, amikor az ember fia vajhoz, zsírhoz, testápolóhoz nyúl, míg sokan inkább a babaolajra és a vazelinre esküsznek, s bár ezekkel is hibátlan lehet az együttlét, fontos tudni, hogy ezek paraffinalapúak (ásványolaj feldolgozásával készülnek), roncsolják a gumit és a pesszáriumot. Hasonló hatásúak a különféle növényiolaj-alapú síkosítók, amik szintén megtámadják az óvszert, s nagyon gyakran irritációt okoznak.
Szilikon és víz
A legelterjedtebb és legkedveltebb síkosítók vizes alapúak, ezek ioncserélt víz mellett glicerint és parabént (tartósítót) tartalmaznak, illetve olyan plusz összetevőket, amelyek az állag javítását, a víz megtartását segítik. A vizes alapú síkosítók nagy hátránya ugyanis, hogy hamar kiszáradnak, viszonylag gyorsan kell pótolni a víztartalmukat – de egy kis víz vagy nyál segítségével a síkosság fenntartható. További kellemetlen mellékhatás lehet – a nem ízesített síkosítóknál – a fura íz, amit a glicerin édeskés íze okozhat. Ez a típus azonban nem bántja a latexet, gumi és pesszárium mellett is használható – ráadásul az ágyneműből, ruhából is gond nélkül kimosható –, szemben az olajokkal. A vízalapú síkosítók mellett a szilikonalapú egy további kedvelt típus, ez nem szárad ki, nedves környezetben is bevethető, a gumit nem, csak a szilikonalapú segédeszközöket roncsolja.
Teherbeeséshez
Hosszú ideig a síkosítók számlájára (is) írták, ha egy nő nem tudott teherbe esni; bebizonyították ugyanis, hogy a síkosító mind az állaga, mind a kémhatása miatt hátráltatja a spermiumokat, azok nem tudnak eljutni a célállomásig. A problémára válaszul azonban kikísérletezték a spermiumbarát síkosítót, ami pH-értékével, összetevőivel és sűrűségével sem akadályozza a fogantatást. Kemikáliáktól teljesen mentes, spermaölőt sem tartalmaz, ellenben magnéziumot, kalciumot már igen, ami a hüvely nedvességére is jó hatással van.
Síkosítók a csiklónak
Síkosítónak minősülnek, csak épp más névvel illetik azokat a kenőanyagokat (zseléket, krémeket), amiket kimondottan a csikló és a szeméremajkak területére álmodtak meg, elsődleges szerepük pedig nem a síkosítás, hanem hogy a klitorisz területén vérbőséget okozzanak. Ezt legtöbbször olyan összetevőkkel érik el, mint a borágó magjából kivont olaj, az L-arginin aminosav vagy a niocin (B3-vitamin). Ezen termékek abban különböznek a hagyományos síkosítóktól, hogy használatuk pár perces masszázzsal jár.
Síkosítók extrákkal
Az online piactéren számtalan különböző, extra mellékhatásokkal járó síkosító kapható. Vannak, amelyeknek összetevői melegségérzetet okoznak, vagy éppen hűtenek, de további izgalmakat adhatnak az ehető, nyalható anyagok, amelyek semmilyen az emberi szervezetre ártalmas összetevőt nem tartalmaznak. Ezek többek között pina colada-, cseresznye-, banán-, mentás csokoládé-, vaníliás karamellízben kaphatók; de olyan síkosítót is árulnak, ami csiklandós testérzetet kelt.