Bár nagyon nehéz elhinni, hogy amikor a hurrikán óriás erővel éppen azon dolgozik, hogy leszerelje a házról a tetőt, betörje az ablakokat, és megsemmisítse egy család otthonát, az embereknek pont szexelni támad kedve. Ám ha hihetünk a nemzetközi statisztikáknak és a Trojan óvszergyártó felmérésének, akkor bizony igaz, hogy nagy vihar, vulkánkitörés, tornádó, esőzések, áramszünet vagy épp földrengés idején határozottan megnő az emberek összebújási kedve, ennek köszönhetően pedig rengeteg gyermek fogan. Amerikában például a tornádók és a hurrikánok ideje alatt szökik magasba a nemi izgalom, sőt azt is kimutatták, hogy éves szinten dupla annyiszor szexelnek az emberek azokon a területeken, ahol gyakoribban a viharok, mint a védett országrészeken. De hasonló a helyzet földrengések és túl nagy hidegek, melegek és esőzések idején is.
Így volt ez 2007-ben is, a délnyugat-angliai településen, Gloucestershire-ben egész nap zuhogott. Tizennégy óra alatt két hónapnyi eső zúdult a városra, ami miatt közel 5000 otthont és üzletet öntött el a víz, 48 000 otthon maradt áram nélkül, később további 135 000. Anglia történetében a legnagyobb természeti katasztrófák közé sorolják az esetet, ami öt évvel később is bőven szolgált meglepetéssel: a település önkormányzatának kétszázzal több helyet kellett megteremteni az iskolákban, mint a korábbi években, amit nem tudtak mással magyarázni, mint hogy a 2007-es áradásban áram hiányában a szexen kívül nem nagyon lehetett mit csinálni. Az édesanyák pedig büszkén vállalják, hogy csemetéjük „áradásbaba” – írja az angol nyelvű hírportál, a Guardian.
Hasonló történt Chilében is, ahol 2010 februárjában 8-as erősségű földrengés rázta meg az országot, a amit kilenc hónappal később telt házas szülészetek követtek: „2010. február 27-én volt egy nagyon durva földrengés Chilében, 1000 km hosszan eltűnt a fél déli országrész a part mentén, utána ugrásszerűen, ha jól emlékszem 30 százalékkal több gyerek fogant, mint bármikor máskor – írja Tímea (33), aki pár hónappal korábban vállalt munkát a chilei Iquique-n. – A jelenséget a helyi pszichológusok nem az időjárással, hanem a veszélyhelyzettel magyarázták. Állítólag ilyenkor felerősödik az életösztön, az ember pedig mindenképp még valami maradandót akar produkálni. S bár én végigcsináltam ott vagy 200 kisebb földrengést, nem nagyon éreztem, hogy a természeti jelenségnek köszönhetően volt kiegyensúlyozott a szexuális életem.”
Hasonló jelenségről számoltak be 1992-ben, amikor az Andrew hurrikán végigsöpört az USA déli részén. A katasztrófa után sokan összeölelkeztek, kilenc hónappal később pedig foglalt volt az összes floridai szülészet. Persze nem kell ehhez természeti katasztrófa, bőven elég egy kiadós áramszünet is. A németországi Münsterben egy 2005-ös, több napon át tartó áramkimaradásnak egy kisebb baby boom lett az eredménye, de így történt ez 1965-ben New Yorkban is, ahol tíz órán keresztül maradtak az otthonok villamos energia nélkül.
Akkoriban a szociológusok a legkézenfekvőbb magyarázattal szolgáltak: amikor az emberek az otthon négy fala közé szorultak, elektromosság hiányában nem nagyon tudták mivel szórakoztatni magukat, nagyobb figyelmet szenteltek egymásnak, s jól összebújtak. Mások egész egyszerűen a gyertyafény romantikájával magyarázták a dolgot, míg a pusztító természeti katasztrófák esetében az a feltételezés tűnik valószínűnek, ami azzal magyarázza a rengeteg fogantatást, hogy az emberek a katasztrófa túlélésével átértékelik az életet, a materiális értékek elveszítik jelentőségüket, a tényleges szexuális aktusra pedig nem a vihar kellős közepén kerül sor, hanem a megmenekülés után. Amikor ugyanis az ember életveszélybe kerül, nem gondol a gyerekcsinálásra, nem akar életet adni egy kicsinek, ha otthona sincs, az energiák ilyenkor az újjáépítésre, a kilakoltatásra mennek el. Külön érdekesség, hogy ilyen helyzetekben a védekezés (az óvszer, a fogamzásgátló) rendszerébe is hiba kerül, elfelejtődik, ami szintén elősegítheti a fogantatást – írja az angol nyelvű történelmi portál, a histroy.com.
Tényleg hatással van ránk a természet?
Bár itthon hála istennek ritkák a katasztrófák, arra mégis kíváncsiak voltunk, hogy a vad idő hatással van-e a nemi életre. „Imádom a vihart gyerekkorom óta – persze inkább bentről. Lehet, hogy van ebben valami, mert tényleg nagyon izgató, amikor kint dörög és villámlik, a lepedőn pedig szintén elsülnek az energiák. Egyszer hatalmasat szeretkeztem viharban, a srác nagyon meglepődött, hogy mennyire be vagyok indulva, hiszen mások ilyenkor inkább félni szoktak” – írja a Nők Lapja Café egyik olvasója, Kata (34), de így van ezzel Anikó (30) is, akit a természet ereje szintén lázba hoz: „Szeretek szélsőséges időjárásban szerelmeskedni, ha például kint vadul fúj a szél vagy szakad az eső. Ilyenkor mi mást tehet az ember, mint hogy beleborzong a természet erejébe, majd a pasijához bújik és vadul szexel egyet.”
„Az esős időt néha b…szós időnek szoktam hívni, érzem magamon, hogy ilyenkor több a kedvem a szexhez. Főleg amióta láttam egy erotikus filmet, amiben folyton esett a monszuneső. Mondjuk nem mindegy, hogyan esik, a depressziós, szürke, szottyogóstól nem indulok be, inkább egy kiadós, nyári vihartól, vagy valami erőteljesebb, kitartó locsogóstól. Mondjuk praktikus oka is lehet a dolognak, mivel ilyenkor szívesebben marad otthon az ember, aztán ha a barátjával lakik, addig sompolyognak egymás körül, amíg meg nem kívánják egymást.”
