Egy párkapcsolatnak rengeteg próbát kell kiállnia az évek során. Ott van a stresszes hétköznapok, a nyomasztó pénzügyek vagy a hűtlenség kérdése. És ha mindez nem elég, egy másik komoly rizikófaktor akkor is tönkreteheti a szerelmet, ha amúgy minden szép és jó: ez a veszélyes tényező a kedves mama, aki egy kicsit talán túlságosan rajong a kisfiáért, és nem hajlandó elfogadni, hogy szeme fénye már felnőtt férfi, és rajta kívül más nők is fontosak lehetnek az életében.
Szerelmetes fiam
A fiatal, csinos anyuka szinte vallásos elragadtatásban sztorizik 4 éves cuki kisfiáról, aki eközben elmélyülten építi a homokvárakat a strandon. Egymást követik a bájos történetek, és valaki felveti, hogy milyen gyorsan telik az idő, Döncike nemrég született, és nem is olyan sokára milyen jóképű kis legény lesz belőle. Az anya arca megkeményedik. „Megkeserítem az életét majd annak a nőszemélynek, aki el akarja venni tőlem” – mondja. Senki nem mer válaszolni, a legtöbben nem hiszik, hogy ezt komolyan gondolta. Pedig lehet, hogy igen.
Vannak anyák, akik egyszerűen képtelenek elfogadni, hogy a gyerekük felnőtt, és folyamatos jelenlétükkel, irracionális elvárásaikkal pokollá teszik az utód partnerének az életét. Aki túl van néhány kapcsolaton, valószínűleg belefutott már legalább egy olyan anyatigrisbe, akinek soha nem tudott megfelelni. Számos olyan terület és szituáció létezik, ahol a szuperanyák ragaszkodása, illetve az elkényeztetett királyfik passzivitása komolyan megkeserítik a partnerek életét. Olvasóink mesélnek.
A mama főztje
Az egyik sarkalatos kérdés az étkezés. Az alap, hogy a mama főztjét soha nem lehet felülmúlni, akkor sem lenne erre esély, ha esetleg maga az isteni Nigella boldogítaná a nagyfiút. Zsanett (34) a frissen készült ételek terén bukott el: „Kedves mama kérte kicsi fiát, hogy csörögjön, amint kilép a melóhelyről, mert onnantól számítva 20 perc volt, amíg hazaért – pont ennyi idő kell az előre bepanírozott rántott húsnak és a sült krumplinak a sütéshez. Az exem egész életében percre pontosan kapta a forró, friss, újramelegítésre nem szoruló kaját. Nem volt hajlandó megenni bármit a hűtőből, de ha kihűlt a kaja, mert még 10 percet beszélgetett az ajtóban a szomszéddal, akkor sem nyúlt hozzá”.
„A volt barátom egy zenekarban játszott. Egyszer gyomorpanaszokkal kórházba került, mert a rendszertelen életmódja megbosszulta magát, és az előző esti buli miatt ki is volt száradva – mondja Ági (24). – Persze az anyja szerint én voltam ezért is a felelős, mert nem gondoskodtam a 27 éves fia napi háromszori kalóriadús étkezéséről. Az mindegy, hogy napokig nem is láttam, mert annyit próbált, én pedig a suli mellett dolgoztam, szinte nulla szabadidőm volt.”
Évinek (29) a kedves mama presztízsromboló akciója fájt igazán. „Egy vidám, borgőzös estét töltöttem el a barátommal, az apukájával és az öccsével a nyaralójukban. Indulás előtt a mama részletesen kioktatott, kinek hogyan kell elkészíteni majd a reggelit, mert ugye arról szó sem lehet, hogy valamelyik hímnemű családtag tegye meg ezt. Felkelés után kötelességtudóan megkérdeztem, ki kér enni, de mindenki másnapos volt, és inkább kávéért könyörgött, így nem erőltettem a dolgot. Aztán az első busszal megérkezett a mama, hogy ellenőrzést tartson. Leszidott, hogy nem szolgáltam ki a fiúkat, és tüntetőleg pazar reggelit készített.”
Ki vigye le a szemetet?
A másik potenciális „válóok” a házimunka. Évinek ebben a témában is rosszak a tapasztalatai: „Nekem volt egy pasim, aki annyit segített otthon, hogy amikor porszívóztam, felemelte a lábát. Amikor ezt a szemére vetettem, az volt a válasza, hogy ő igenis segít: szellőztet. Bizonyos anyák valamilyen okból úgy érzik, azzal tesznek jót a drága gyermeküknek, ha kitakarítják a szobáját, összeszedik a lakás különböző részein hagyott szennyesét, és dicshimnuszokat zengenek, ha a fiúgyermek havonta egyszer leviszi a szemetet. Nem gondolnak arra, hogy valakinek majd együtt is kell élnie vele, és az a nő nem biztos, hogy tud és akar időt szánni erre?”
„Az összeköltözés előtti napon a barátom anyukája félrehívott, és bocsánatot kért előre is – meséli Orsi (24). – Elmondta, hogy ő bizony nem nevelte házimunkára a legkisebb gyerekét, és tudja, hogy hibázott, mert én fogom megszívni emiatt, és nagyon sajnálja. Így is lett, a drága kisfia egy gyufaszálat nem volt hajlandó odébb tenni, én pedig szépen lassan házisárkánnyá váltam. Mondanom sem kell, hogy már nem vagyunk együtt”.
Óriáscsecsemők és anyatigrisek
Van, hogy az anyáról való leválás a végtelenségig húzódik, vagy meg sem történik. „Az előző barátom mindent együtt csinált a szüleivel, közel harmincévesen is – mondja Rita (31). – Egy lakásban laktak, fürdés közben is bent szórakoztatták a szülők a wellnessező kedvencet, nyaralás, mozi minden hármasban ment, anyuka pedig még a jelenlétemben is folyamatosan csókolgatta, és simogatta a 196 centis fiát, mindenféle röhejes csecsemőkori becenevekkel ellátva. Már nekem volt kínos. Természetesen alap volt, hogy a szülők vágták a harmincéves “gyerek” körmét is. Szerintem még ma is…”
Diának (31) abból lett elege, hogy csak a második helyre tudta felküzdeni magát: „A volt párom már 37 éves, de még mindig az anyja irányítja, az egész élete egy nagy marionett performance, ahol a zsinórokat az édesanyja rángatja. Olyan erős közöttük ez a kötelék, hogy egy barátnőnek esélye sincs kiszakítani őt ebből az egészből. Mama (a pasim így szólította őt) napjában többször telefonált: azonnal el kell menni bevásárolni, el kell kísérni őt a háziorvoshoz, menjen tárgyalni az ingatlanossal, stb. Az exem pedig átszervezte a napját, lemondta a randit, nem volt kérdés, hogy mi a prioritás. Bár külön albérletben lakott, képtelen volt gondoskodni magáról, a mosogatás, a takarítás, a főzés ismeretlen műfajok voltak a számára, úgy élt, mint egy óriáscsecsemő.”
Az ellenállás működhet
Vera (33) annak idején komplett listát kapott újdonsült barátja igényeiről: „Amikor első alkalommal felmentünk a pasim mamájához, ebéd után a mama félrehívott kávézni. Gondoltam, szeretne jobban megismerni, de nem erről volt szó. Egy papírt nyomott a kezembe, amin a barátom kedvenc ételei szerepeltek. Emellett pontokban volt felsorolva, hogy a barátom reggel nem kávézik, hanem langymeleg kakaót iszik, a lakás-előtakarékossági csekket minden hónap 5-éig kell postára adni, a kisfia nem szereti, ha élt vasalnak a pólói ujjába, és minden harmadik vasárnap közös családi étkezés van, amin kötelező megjelenni. Tudomásul vettem. Aztán a srác odaköltözött hozzám. Írtam én is egy listát, mivel könnyíthetjük meg egymás életét. Lassan három éve élünk együtt, jól megvagyunk. Kornél reggelente kávét főz nekem, a fregoliról kapja le a pólóját, és nem járunk háromhetente a kedves mamához.”
Vagy ő, vagy én
És van a pont, ahol az anya nemcsak megnehezíti a kapcsolatot, de tönkre is teszi, főleg, ha ehhez a pasi is asszisztál a passzivitásával. „Már akkor gyanús lehetett volna, mikor az exem négy hónap együtt járás után sem mutatott be az anyukájának. Véletlenül találkoztam vele, mikor felmentünk hozzá, és pakolgatott nála a kedves mama – kezdődik Brigi (34) sztorija. – Nem egyszer előfordult, hogy reggel 7-kor becsörtetett a pasihoz az anyuka, aki egyébként 40 kilométerre lakott, és hozott neki reggelit. Igényt tartott rá, hogy a 28 éves fia heti egyszer nála aludjon, és azt is be kellett nyelnem, amikor kettesben elutaztak egy hétre külföldre nyaralni. A barátom igyekezett tőle távol tartani, mert egyáltalán nem akart konfrontálódni vele, én meg pocsékul éreztem magam emiatt. A kapcsolatunk pedig szépen lassan ráment erre. Szerintem a srác azóta se mert elköteleződni, összeköltözni, annyit tudok, hogy jó messzire, külföldre menekült a kedves mama elől.”
Amikor az anya nem tudja elviselni azt, hogy fia le szeretne válni, az anyai bizonytalanság és önzőség áldozatává teszi őt. Az ilyen neveléssel az anyák tulajdonképpen egy kis házikedvencet nevelnek fiaikból, akik egyedül életképtelenné válnak, akiket el kell látni, gondoskodni kell róluk, akiket terelgetni kell, és akiknek a „gondozását” át kell majd adni egy fiatalabb nőnek. Amikor az anyák listát írnak arról, hogy hogyan kell ellátni fiacskájukat, tulajdonképpen önnön lelkiismeretüket nyugtatják meg, hogy jó helyre „passzolták” gyermeküket. Mi is történik a valóságban? Az anyák, akik bizonytalanok magukban, azaz abban, hogy ők „elég jó” anyák, úgy kompenzálják ezt a bizonytalanságérzetet, hogy mindent megvesznek fiaiknak, mindent megoldanak helyettük, a fiaik “emésztetten” kapják az egész életet. A gyerek, még mielőtt kitalálhatná, hogy mire vágyik, már meg is kapta. Ezzel meghiúsítva azt a lehetőséget, hogy a fiú kipróbálhassa magát egy helyzetben, sikerélményekhez, önbizalomhoz juthasson. Ezekben az esetekben az fiú-anya alá-fölérendeltségi viszony megmarad, és nem szűnik meg, hiszen a leválás korszakában sem tud egyenrangú kapcsolattá fejlődni. Pedig ez a leválás – 18 évtől elkezdődően – teszi a fiúkat alkalmassá a majdani párkapcsolatra, ahol is egyenrangú társként vannak jelen párjuk oldalán. Egyenlő teherviselés, egyenlő felelősségviselés jellemzi az egyenrangú párkapcsolatot, ahol a feleknek van önbizalmuk és önállóságuk, tisztában vannak képességeikkel és határaikkal. Ahhoz, hogy egy fiúból egészséges kapcsolatra alkalmas felnőtt férfi legyen, el kell távolodnia az anyjától. Távolodni csak akkor képes az ember, ha a kötelékek erősek, biztonságban érzi magát. Ha az anya-gyermek kapcsolat ilyen, akkor egészségesen meg tud történni a leválás. Ha bizonytalan a kötődés, a fiúgyermek akkor érzi jól magát, ha anyuka szoknyáján csücsül. Amennyiben egy ilyen neveltetésű férfi társra lel, csakis ugyanúgy képes működni a párkapcsolatban, ahogy az anyjával működött. Egyrészt nagyon erős a minta, másrészt életképtelenné válik, ha párja nem rendezi az életét az anyjához hasonlóan. Az a jelenség, mikor egy párkapcsolatban élő férfi még mindig visszajár az anyjához – az édesanyja véleménye határozza meg az életét -, azt mutatja, hogy ők még mindig az anyjuknak akarnak megfelelni, mert ha nem ezt teszik, bizonytalanságban érzik magukat. Hányszor látható, hogy ha az anya áldását adja valamire, akkor ezek az anyjuktól függő férfiak is megnyugszanak. A függőség a szexet is megöli Sok esetben megfigyelhető, hogy azokban a párkapcsolatokban, amikor a fiú még mindig függ az anyjától, nem működik a szex. Egyrészt azért nem, mert ha nem nőtt fel, akkor ő még mindig kisfiú a kapcsolatban is – és valljuk be, a kisfiúk nem akarnak szeretkezni az anyjukkal. Tehát a párkapcsolatban is az anya-gyermek kapcsolatát élik meg ezek a férfiak, akik tehetetlenségük folytán alárendeltté válnak saját párkapcsolatukban is, ezért a párjukkal sem képesek a szexre. A szexuális problémák nagy hányadának oka a torzult anya-fia kapcsolat, úgyhogy nagy a felelősség a fiús anyákon! El kell tudni viselni, hogy fiacskája nem egy házi kedvenc, hanem önálló, öntudatos férfi, aki keresi a helyét a világban egy új társ oldalán! |
