Esküszöm, nem szoktam ilyet csinálni – ha számolnánk, valószínűleg ez lenne az egyik leggyakrabban elhangzó mondat azok szájából, akik az első randin ágyba bújnak. Mintha rögtön az első alkalommal szexelni valami végzetes hiba lenne, és egy láthatatlan bíróság előtt kellene mentegetni magukat – az első randis szex megítélése mindenesetre vegyes.
Egy nő legyen titokzatos, hódítsák meg, ne adja magát olcsón – szól a lecke, amit néhányan olyan jól megtanultak, hogy semmiképp sem kockáztatnák egy hosszú távú kapcsolat esélyét miatta. Inkább az önmegtartóztatás, mint a megbánás, és úgy tűnik, nem mindegyik férfi bánja, ha megvárakoztatják.
“Sosem feküdtem le az első randin – mondja a 39 éves Bálint. – Szerintem minél többet vársz valamire, annál jobb. Ez az »előjáték«, és ha ez kimarad, olyan, mintha egy filmből csak a legizgalmasabb részeket vágnák össze. Tízből kilenc esetben nem jó ötlet az első randin szexelni, legalábbis azoknak, akik egy egyéjszakás kalandnál többet akarnak. Nincsenek aranyszabályok, de sokan adnak a látszatra, és ha valaki tartózkodóbb, értékesebbnek tűnik. Közben a pasik azon vannak, hogy minél gyorsabban lebeszéljék a nőkről a bugyit. A férfiak sokkal lazábbak, míg azt tapasztaltam, hogy a nők – kevés kivétellel – érzelmeket is visznek az együttlétbe, nem csak arról szól, hogy jól érezzük magunkat. Akikkel találkoztam, azoknak fontos volt, hogy érezzék, tisztelettel bánok velük, és ez gyakran lehetetlen az első randin. Az még csak szex és kémia – nem több.” Mielőtt azonban hangosan kattannának rajtunk az erényövek, egy másiktól érkezik a cáfolat: “Ha van kémia, a tenni vagy nem tenni kérdés lényegtelen. Ha egy férfi kedvesnek, okosnak, elbűvölőnek talál, nem számolja, hogy három randi vagy három fogás után mondtál igent” – biztat Tamás (33).
Kétségtelen, hogy nagy a nyomás a nőkön, mert úgy érezhetik, tőlük függ, milyen gyorsan bontakozik ki a kapcsolat, és egy nem jól sikerült együttlét – és egyáltalán: a szex – rontja az esélyeket, mivel senki nem akar könnyűvérűnek látszani. “Az első randis szexből csak szorongás származik: ha nem érdekel, hogy találkozunk-e még, azon töröm a fejem, hogyan vágjam ki magam, ha találkozni akar velem újra. Ha abban reménykedem, hogy több is lesz köztünk, akkor amiatt aggódom, hogy rossz lett az első benyomása rólam, és azt hiszi, hogy k-va vagyok” – aggódik Vera.
Nekik szabad, nekünk nem?
Persze ki lehet fakadni azon, hogy miért van az, hogy a nőket ilyen esetekben sokszor erkölcstelennek bélyegzik, a férfiak pedig egyszerűen macsók. Ha a kettős mérce ellen nem is tudunk tenni, a kérdés az, hogy ez visszatart-e attól, amit amúgy örömmel megtennénk. Felesleges tagadni, hogy a nőkben is tombolnak a hormonok, csak éppen nehéz összeegyeztetni a két elvárást, hogy tartogassuk magunkat azért, hogy fenntartsuk a férfi érdeklődését, és hogy vágyainkat követve engedjünk a kísértésnek is.
“Futólag ismertem a fiút, vicces volt és vonzó, nem kifejezetten mozisztártípus. Egyik este elhívott, ittunk, beszélgettünk, és megtetszett – nem csak a piától. Megnevettetett, figyelmes volt, érdeklődő. Ha tényleg tetszem neki, miért várjak még 3-4 alkalmat? Nem vagyok szégyenlős, megkérdeztem, akar-e feljönni hozzám. Jól éreztük magunkat. Néhány nappal később a barátaink összejöttek, de engem nem hívott meg, nem is hallottam felőle. Írtam neki sms-t. Én tettem meg az első lépést, én akartam újra találkozni vele. Biztos túl könnyű dolga volt így velem, nem volt semmi kihívás. Eszembe jut, hogy bárcsak okosabb lettem volna, ha igazán randiztunk volna, és nem csak úgy értelmetlenül szexelünk a világba” – bánkódik Sára.
Érthető, ha egy nő nem akar férfifalónak látszani az előtt, akinek a véleménye fontos. Mondjuk elmegy tíz első randira, és ebből kilencen szolid jóéjt-puszit nyomnak a kedves jelölt arcára. De a tizediken, vele minden klappol: jó a hangulat, pezseg a vére, már alig várja, hogy történjen valami. Aki előtte áll, nem tudja, hogy ő kilencszer ártatlanul búcsúzott, vagy volt-e folytatás. Azt gondolhatja, hogy mással is ilyen “szenvedélyes”.
Várakozni szabad
A halogatásnak egyszerűen praktikus okai is lehetnek. Érthető az, ha valaki azért vár, mert még nem került közel a másikhoz, feszeng, zavarban van előtte, hiszen alig ismeri. Minél jobban ismerjük a másikat, annál valószínűbb, hogy biztonságban érezzük magunkat vele, hogy könnyebben átadjuk magunkat. Nem mindenki érzi magát szupermagabiztosnak az első alkalommal, sőt. A vágyainkról, fantáziáinkról beszélni, arról, hogy mit szeretünk, olykor még egy jól működő kapcsolatban sem könnyű, ehhez adjuk hozzá azt az idegességet és gátlásosságot, amellyel az első randik járnak. “Mielőtt valakivel lefekszem, biztos akarok lenni abban, hogy figyel rám, és én is elég magabiztos vagyok ahhoz, hogy elmondjam, mi az, amit szeretnék, és mi az, amit nem” – mondja Rita, de hozzáteszi, hogy ez ugyan jól hangzik, ám a gyakorlatban nagyon nehéz megvalósítani, neki is csak idővel sikerül, és akkor sem mindenkivel.
Anita számára ismeretlenek ezek a félelmek. “Dávid meghívott a balatoni nyaralóba, és már az első este együtt aludtunk. Nem zavart, hogy ilyen gyorsan jutottunk idáig. Sosem terveztem meg előre, hogy most ez következik, utána pedig az. A szexet akarjuk mindketten, legyen jó mulatság, nem akarok emiatt görcsölni. Az első alkalom egyszerű volt és szép, és szerencsére ezt sikerült megőriznünk. Nem látunk többet a szexben, mint ami.”
Az is előfordulhat, hogy egy nő azért adja oda magát az első randevún, mert azt hiszi, ezt “várják” tőle, és a jó szexszel férfit foghat magának. Annál azért mégis jobb, ha azért dönt így, mert elragadta a szenvedély, úgy, mint Zsófit. “Amikor megláttam Ákost egy összejövetelen, majd’ elájultam a gyönyörtől. Húsz perc beszélgetés után elbúcsúztunk, de azután sem akartam elmozdulni a helyemről. Végül csak visszajött hozzám, és pár mondat után már az utcán voltunk. Ő el akart még menni egy másik helyre inni, beszélgetni, amikor én – fogalmam sincs, mi ütött belém – felvetettem, hogy menjünk hozzám. Másnap reggel fél percre eszembe jutott, hogy úristen, fél óra alatt felajánlkoztam, de nem érdekelt, mert istenien nézett ki. Minden elvemet sutba dobtam miatta, az egyetlen, ami mellett kitartottam, hogy nem írtam neki sms-t másnap. Nem akartam ennél is rámenősebb csaj lenni. És még mindig együtt vagyunk!” – örvendezik.
Éva tudta magáról, hogy nem bír ellenállni a régen kiszemelt Tominak. Ezért trükköt eszelt ki, hogy féken tartsa saját magát: “Már régóta bele voltam esve, és meghívtam vacsorára. Olasz kaját főztem, jó sok fokhagymával, ami után még csókolózni is nagy bátorság kell. A bortól persze jól lelazultam, és nem győztem rágni a citromot, hogy friss legyen a leheletem. Megbeszéltük, hogy lassan haladunk, mindkettőnknek akkoriban ért véget a kapcsolata. Aztán mégis összejöttünk, a jóéjt-pusziból egyre több lett. Nem bánom, hogy így történt. Sőt, gyorsabban túltettük magunkat a rossz dolgokon.”
A legjobb tanácsot Marianntól kaptam néhány éve. Szerinte nincsen semmi baj, ha egy nő az első randin lefekszik valakivel – ha úgy érzi, hogy önmagát adta, és az alkohol miatt nem tett és mondott zavarba ejtő dolgokat. Mert akkor nem élvezetes első randis szex lesz, hanem egy rossz emlékű egyéjszakás kaland, amely még sokáig kísért.
Akár az első randin bújunk össze, akár a tizediken, nem változtat azon, hogy valakit testközelbe engedni a legelső randin ugyanolyan bizsergető, izgalmas és rizikós, mint egy rulettjáték. Ki tudja, nyerünk-e? De ha jobban belegondolunk, végül is milyen alapon gondolna rosszat rólunk a partnerünk, ha az első randin szexelünk vele – ha ő is éppen ugyanezt tette velünk?
