Az ébresztőóra csörgésére ijedten ültem fel az ágyban. Lenyomtam, aztán ahogy a félhomályban megdörzsöltem a szemem, eszembe jutott, hol vagyok. Elmosolyodtam, majd energikusan kipattantam az ágyból, hogy zuhanyozni induljak.
Épp végeztem, amikor kopogtak az ajtómon. A szobapincér érkezett a reggelivel, amit pár pillanat alatt eltüntettem, és már indultam is Mr. Raymond szobája felé. Az ajtó előtt egy pillanatra megálltam, vettem egy mély lélegzetet, majd határozottan bekopogtam.
-Szabad! – szólt ki a főnököm, és én belebizseregtem a hangjába.
Mesésen festett a három részes, galambszürke öltönyben és én csak arra vágytam, hogy egyenként leszedhessem róla a ruhadarabokat és megmutassam, mennyire hálás vagyok azért, hogy elhozott magával. Ehelyett csak félénken rámosolyogtam.
-Jó reggelt!
-Szia Dean! – barátságosan rám kacsintott – Nagyon sok dolgunk van, gyere, kapj be valamit, aztán indulunk is.
Elpirultam.
-Köszönöm, már ettem.
-Remek, akkor hozd ki a hálóból azt a néhány dossziét és mehetünk is.
Engedelmesen tettem, amit parancsolt és amikor beléptem a hálóba a szemem önkéntelenül az ágyra rebbent. Szét volt dúlva, ami képeket rajzolt az agyamba, milyen lett volna, ha mi ketten adunk rá okot, hogy így nézzen ki. Aztán Mr. Raymond utánam kiáltott, mire csak felkaptam a papírokat és indultam a nyomában.
-Egy üzleti tárgyalás következik, van néhány fickó, akik szeretnének betársulni a cégbe, amiben én nem vagyok biztos. Az lesz a dolgod, hogy csöndben ülj mögöttem, és figyeld minden reakciójukat. Kíváncsi vagyok a végén a véleményedre, a jellemüket illetően. De, ami a legfontosabb, semmilyen körülmények között ne szólj bele a beszélgetésbe. Megértetted? – állt meg hirtelen és fordult szembe velem, egészen közel hozzám. Éreztem friss leheletét és azt kívántam, bárcsak megcsókolhatnám, de rengetegen voltak körülöttünk, így igyekeztem a feladatra koncentrálni.
-Igen uram. – feleltem udvariasan – Mindent úgy teszek, ahogy parancsolja.
-Mondtam már? – emelte fel egyik szemöldökét – Szeretem, hogy ilyen engedelmes vagy. – azzal elfordult tőlem és határozott léptekkel a tárgyalóba indult.
Néhány órával később, épp ebéd után, az ágyamon heverésztem, mert Mr. Raymondnak nem volt szüksége rám, és róla ábrándoztam. A kezem automatikusan megindult a sliccem felé, benyúltam és masszírozni kezdtem a már így is kemény farkamat. Közben Raymond szeme, keze, szexi mellkasa és feneke járt a fejemben. Úgy döntöttem, hogy levetkőzöm és a zuhany alatt fejezem be. Már épp közel jártam az orgazmushoz, amikor legnagyobb bosszúságomra csöngettek. Gyorsan kiléptem a zuhany alól, magamra tekertem egy törölközőt és próbáltam valahogy eltakarni ágaskodó férfiasságomat.
Amint ajtót nyitottam elakadt a szavam. Mr. Raymond állt ott, izzadtan, a tenisz meccsről érkezve, amit az új üzletfelekkel vívott… A teljes történetet a Sorskerék blogon találod.
