nlc.hu
Szex
Középkori erotikus társasjáték: csoportos fenekelés

A középkori ember kedvenc szextársasjátéka: a csoportos fenekelés

Az egyszerű szabályokra épülő, ám annál szórakoztatóbb seggrepacsit csaknem egész Európában játszották, a királyi udvaroktól egészen a kis falvakig. Népszerűsége jócskán túlélte a középkort.

1196-ban az oxfordshire-i Eynsham bencés apátságban egy Edmund nevű szerzetesnek, miután felépült egy hosszú és súlyos betegségből, különös és kissé zavarba ejtő látomása volt, amelyet a kolostor egy másik szerzetese, bizonyos Adam részletesen le is jegyzett; a latin nyelvű Visio Edmundi Monachi de Eynsham szövegét a 15. században németre és angolra is lefordították, az utóbbi változat címe The Revelation of the Monk of Eynsham (online itt olvasható, ha valakit érdekel).

Edmund víziója alapvetően a túlvilágról, illetve egészen pontosan a purgatóriumról szólt, de most kivételesen nem is igazán ez az érdekes, hanem az, amit előtte látott és tapasztalt. A szerzetes – mármint a látomásban – nagypénteken elment a kolostorhoz tartozó Szent Lőrinc-kápolnába, és leborult a kereszt előtt, ami hirtelen vérezni kezdett. Ekkor Edmund összegyűjtött annyi vért, amennyit csak tudott („Összekulcsolt kezembe fogtam, nem is tudom, hány cseppet abból a drága vérből”), bedörzsölte vele az arcát („és megfürdettem vele a szememet, a fülemet és az orrlyukaimat”), sőt, egy kicsit meg is ízlelte („Aztán egy cseppet a számba vettem abból az áldott vérből, és nagy vágyakozással a szívemben lenyeltem.”); bár abban nem volt egészen biztos, hogy amit tett, helyes volt-e („És hogy ezzel megbántottam-e Istent, vagy sem, nem tudom.”).

A vérző Krisztust ábrázoló látomása után Edmund a káptalanteremben találta magát, a fehérbe öltözött perjel kíséretében. A perjel feloldozást adott neki (mivel betegsége miatt kihagyta a nagyböjti istentiszteleteket) és hat nyírfavesszőcsapást mért rá, ami olyan jól esett Edmund testvérnek, hogy még többet kért („Többször kértem, hogy hosszabbítsa meg a vezeklésemet, mert minden egyes csapásnál a fájdalom és bánat helyett felbecsülhetetlen és hihetetlen édességet és örömöt éreztem.”).  Miután Adam testvér nagy figyelemmel végighallgatta Edmund történetét, arra jutott, hogy valójában semmi ilyesmi nem történt, és a tiszteletreméltó perjel  nem fenekelte el a szerzetest. Edmund úgy vélte, hogy akkor bizonyára egy angyal lehetett a tettes (és talán éppen ezért volt olyan élvezetes verés).

Szerzetesi fenekelés egy hóráskönyvben (forrás: galerij.kb.nl)

Szerzetesi fenekelés egy hóráskönyvben (forrás: galerij.kb.nl)

A fenekelés – még pontosabban: az erotikus vagy minimum pajzán jellegű fenekelés – amúgy egyáltalán nem volt ismeretlen tevékenység a középkorban. Német nyelvterületen Schinkenkloppen (talán sonkapaskolás) néven ismerték, a franciáknál Main Chaude (meleg kéz) vagy Hautes Coquilles (finom kagylók?) néven futott, de számos helyen számított kedvelt időtöltésnek a holland Németalföldtől egésze Angliáig, ráadásul a fényűző királyi udvarokban éppolyan lelkesedéssel játszották, mint a legszegényebb, legeldugottabb kis falvakban. Magyarul nevezhetnénk akár seggrepacsinak is, habár mifelénk valószínűleg nem volt annyira elterjedt. A több változatban is ismert játék legnépszerűbb verziója nagyjából a következőképpen nézett ki:

összegyűlt egy csapat – többnyire fiatal – hölgy és úr, majd az egyikük térdre ereszkedett, arcát egy széken vagy valamilyen zsámolyon ülő játékos ölébe temette (illetve előfordult, hogy még a szemét is bekötötték a biztonság kedvéért), ami már önmagában is pikáns helyzet volt, és megadóan várta a seggrepacsit. Ha kitalálta, hogy ki ütötte meg, akkor helyet cseréltek, és a fenekelő foglalta el a térdelő pozíciót; ha pedig úgy álltak a dolgok – és rendszerint úgy álltak –, akkor előtte még egy ártatlan, ám annál kellemesebb és pajkosabb csókot váltottak.

Azaz nem kifejezetten szofisztikált, ám annál szórakoztatóbb játékról van szó. A seggrepacsi legkorábbi (és egyúttal talán a legszebb) ismert ábrázolása egy 14. századból származó, elefántcsontból készült, aprócska faragványon látható, amely élőben egyébként a Louvre-ban tekinthető meg. Az önfeledt hangulatú, mozgalmas tömegjelenet egymást fenekelő és szemlátomást igen jókedvű (és ha tippelnünk kellene: minden bizonnyal kissé ittas) nőket és férfiakat örökít meg: érdekesség, hogy a térdelő férfi, akinek hátsójára éppen nagy lendülettel készül lesújtani egy elegáns hölgy, nem szemkötőt vagy más effélét visel, hanem szemérmetlenül befúrja a fejét a vánkoson ülő nő hosszú szoknyája alá, ami utóbbit látszólag nem különösebben zavarja; micsoda erkölcsök!

Középkori seggrepacsi (fotó: Wikipedia)

Középkori seggrepacsi (fotó: Wikipedia)

Egy egészen hasonló, és ugyancsak a 14. századi Franciaországban készült táblácska található a British Museumban is; ezen szintén egy nő szoknyája alá bújó férfit láthatunk heveny fenekelés közben, ráadásul a háttérben még egy vadul smároló pár is feltűnik; ők már nyilván túl vannak a seggrepacsin, és végre a lényegre térhettek.

Fenekelés és smárolás az elefántcsont-táblán (fotó: artcetera.blog)

Fenekelés és smárolás az elefántcsont-táblán (fotó: artcetera.blog)

A Schinkenkloppen népszerűsége jócskán túlélte a középkort, és meglepően sokáig – minimum a 19. század végéig vagy akár a huszadik század elejéig – közkedvelt társasjátéknak számított Európában: még a francia rokokó egyik legjelesebb képviselőjének, a főúri léhaságok könnyű kezű, nagy krónikásának, Jean-Honoré Fragonard-nak is van fenekelős udvari mókázást megörökítő festménye, pedig az ugye már a 18. század második fele. De még jó száz évvel később is készültek olyan zsánerképek, amelyek vad seggrepacsizást ábrázoltak. Sőt: ehhez az időtöltéshez még csak ellenkező nemű résztvevők sem feltétlenül kellettek, hisz állítólag például a Kaiserliche Marine, vagyis a Német Császári Haditengerészet matrózai is előszeretettel játszottak ilyesmit hajófedélzeten (igaz, ebben az esetben inkább afféle beavatási szertartás lehetett, mintsem pajzán szórakozás).

Megnézem
Összes kép (7)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top