“Segítség! Nem bírok a tinédzser lányommal!”

„A segítségeteket szeretném kérni! A 16 éves lányom úgy döntött, nem jön haza és barátjával él. Ennek az volt az előzménye, hogy büntetést kapott, mert állandóan csavargott. Mit lehet ilyenkor tenni, hogy hazahozzuk? Mi ilyenkor a teendő?” – teszi fel a kérdést egy olvasónk a Megsúgom oldalon.

Kedves Kérdező!

Az első mondatban a lányodról írsz, egyes szám első személyben. A második mondatban a „büntetést kapott” kifejezés személytelen, nem tudni, ki büntetett. A harmadik mondatban többes szám első személyt használsz: „hazahozzuk”. Végül megint személytelen vagy: teendő. Ez arra utal, hogy bizonytalan párkapcsolatban élsz. Ha a lány apja lenne a párod, ha együttműködnétek a nevelésében, azt írtad volna, a „lányunkat szobafogsággal büntettük, keressük a megoldást, hogy hazahozzuk”.

Egy olyan férfivel élsz bizonytalan párkapcsolatban, aki ugyancsak bizonytalan viszonyban van a 16 éves lányoddal. Ez nagyban közrejátszhat abban, hogy a lány elcsavargott, és egy megbízható, elkötelezett kapcsolatra vágyik. A csavargásról azt sejtjük, a lány olyan kortárs csoporthoz csapódott, amelynek tagjai alacsonyabb státuszúak, mint ti. Elfogadásra, figyelemre, egyértelmű helyzetre vágyott. Ezt otthon csak töredékesen kaphatta meg. A büntetést valószínűleg a veled élő férfi kezdeményezte, amit te vonakodva és kevés meggyőződéssel hajtottál végre. Ez még inkább növelte a lány bizonytalanságát.

Nézzük a büntetés és hazahozás kérdését. Maci kutya jut eszünkbe. Rohant keresztül a Ligeten, Irén utána. „Maci, a k… édesanyádat, gyere ide, mert agyonverlek!” Maci átlátta ezt az összefüggést és futott tovább. Ügetett. Poroszkált. Egy husky három napig is el tud így loholni. Megesett a szívünk Irénen, társaságunk kutyáinak segítségével befogtuk Macit. Irén pórázra vette, és jól elverte. Még kétszer segítettünk neki, Irén még kétszer vette pórázra és verte el szemünk láttára Macit. Aztán már csak szomorúan összenéztünk, amikor Irén rohant keresztül a Ligeten Macit üldözve. Oda is ordította nekünk: „G..i banda. Ba..tok segíteni!”

A lányodat úgy tudjátok hazavinni, ha megbeszélitek vele, mit is akar mutatni ezzel az elköltözéssel, mi kell ahhoz, hogy hazatérjen. Ha mindazt amúgy megkapja a barátjánál és nem akar hazamenni, akkor ígérjétek meg neki, hogy otthon is úgy lesz ezentúl, s jelezzétek: az ajtó mindig nyitva áll előtte.

Erről Gyuri jut eszünkbe, akinek javaslatunkra szülei elmondták a nyitott ajtó dolgot, és megkérdezték a hazatérés feltételeiről. Gyuri vigyorogva azt mondta, napi három spangli és három lepedő (harmincezer forint), amire az apja adott neki egy nagy pofont. Hiába magyarázta Gyuri, hogy csak hülyéskedett. Mert a lélektani döntés hasonlít a mosogatáshoz. Kell hozzá vegyszer, hő, fizikai erőkifejtés és IDŐ. Főleg ha kozmás a lábas.

Ti is hagyjatok időt a lánynak, miután megkerestétek az ajánlattal. Azzal a felvetéssel élünk, hogy ő most az összecsiszolódás időszakát éli a barátjával, ami sok súrlódással jár. Ezt az időszakot a közös ellenségkép segíti a legjobban átvészelni. Ha szeretnétek megtorpedózni a kapcsolatot, legyetek jó fejek, és tartsátok nyitva az ajtót! Ez nektek is jót tesz. A nehéz helyzet sokakat összekovácsol, de ideális körülmények között csak az igazán jó kapcsolatok tartósak. Sok sikert! Baktay Zelka és Baktay Miklós