Három éve élünk együtt az ő lakásában, és minden csekket felesben fizetünk. Sokkal többet keres, mégis ugyanannyit fizetünk. A vásárlást ő fizeti. Én mindig olcsó dolgokat veszek magamnak vagy semmit. Ő persze pakol. A közös kasszát nem akarja – írja egy olvasónk.
Kedves Súgó!
Jogos a csömöröd. A közös identitás egyik területe a megélhetés. Ha itt ennyire soványka az együttműködés, aligha várható, hogy ki tud épülni a gondoskodás dimenziójában. Azt sejtjük, a társaságotok is erősen különbözik – marad az érintés. Nyugodtan fordítsd bele a főkönyvbe; és a házimunkát is, amit végzel. Mérd fel, mennyit és mit szolgáltatsz, mondjuk heti bontásban, azután hirdesd meg! Kérj árajánlatot! Valószínűleg a szexet külön kell venned, te tudod, mennyire számít szolgáltatásnak. Így, a leveledet olvasva az az érzésünk, igen. Ez ad majd némi magabiztosságot a jövedelmetek összehasonlításában.
A kulcskérdés: Miért viselkedik így?
Feltehetően az édesanyja nevelte, egyedül, nagy áldozatok árán. A fiúnak nem kellett hazaadnia a keresetéből, így maradhatott fenn az áldozatanya-mindenemafiam játszma. Ebbe tenyereltél bele, édesanyósod most pedig attól félti a kisfiát, hogy lehúzod. A pszichológia egyik legnagyobb kihívása a rátarti kapzsiság, mert a jelen bűvöletében él. Mélyen a jelenbe fúrja a fejét, és „persze pakol”. Szerez.
Mire vágysz Te?
A párkapcsolat alapja a közös identitás, aminek legfontosabb eleme a közös jövőkép. Ebből indul a tanácsunk is. Ha most azt gondolod, a legjobb lenne szakítani, otthagyni a kasszájával, fél rezsijével együtt, akkor a mélyben egy saját jövőképre vágysz. Önállóságra, rendes fizetésre, megbecsülésre.
Kiderül, te is járod ám ezt a táncot. Valamiért az a hiedelmed, csak ő kereshet többet. Vele maradsz a jelenben, mert gyermek vagy ebben a játszmában, aki apucin csüng. Még ha néha fel is horgad ellene, még ha panaszkodik is rá a barátosnéknak. Nosza, kezdjünk kettős nyertes játszmába! Win-win. Veselkedj neki, hogy kilépsz az árnyékából:
| Mi kell ahhoz, hogy többet keress, mint ő? Ha a válaszod „igen, de” típusú, akkor tedd fel magadnak újra a kérdést! Mi kell ahhoz, hogy többre becsüljön, mint önmagát? Ha a válaszod „igen, de” típusú, akkor tedd fel magadnak újra a kérdést! Mi kell ahhoz, hogy közös identitásotok lehessen? Ha a válaszod „igen, de” típusú, akkor tedd fel magadnak újra a kérdést! Mi kell ahhoz, hogy közös jövőképetek lehessen? Ha a válaszod „igen, de” típusú, akkor tedd fel magadnak újra a kérdést! Mi kell ahhoz, hogy többet gazdagítsátok párkapcsolatotokat? Ha a válaszod „igen, de” típusú, akkor tedd fel magadnak újra a kérdést! |
Kérdezz bátran, töprengj el az egyszerű válaszokon, sokszor egészen kézenfekvők. Annyira, hogy nehéz őket észrevenni. Segítségükkel ki lehet lépni a gyámság alól, amit végeredményben te húzol magadra. Oké. Tudjuk, azért parázol, mert rendesen belenéztél a megélhetési űrbe, amikor édesanyád is beparázott. Attól még vegyél egy nagy levegőt, kérj új nótát, mert különben addig járod ezt a táncot, amíg elszakad a cipellőd.
Nézd más keretben a sorsotokat! Ha ez a te fösvény urad át tud váltani az édesanyjáról rád, akkor rajtad csüng majd élete végéig. Ha te képes vagy úgy összeszedni magad, ahogy édesanyád gazdálkodott az erőforrásokkal, sokkal többre vihetitek. Sorsotokban ott van a közös identitás és kapcsolatgazdagítás lehetősége. Élj vele! Légy egy kicsit kamasz. Játszd újra a sorsod, úgy könnyebb feldolgozni. Légy egy kicsit hippi, az nem kerül sokba, viszont jól bemozgatja az uradat. Bátran!
|
Baktay Zelka sváb malmos családból származik, születésekor már csak egyvalamijük maradt: a tudás. Woodstock ötletével együtt fogant, a holdra szállás mámorában teltek első hónapjai, édesanyja igazi ’68-as tiniként szülte. Kitűnő érettségije utáni lázadó éveiben csínytevésként előbb szabás-varrást tanult egy ruhagyárban, aztán mégis belekezdett álma megvalósításába, mégpedig egészen alul: három éven át volt pszichiátriai nővér, mielőtt elkezdte pszichológusi tanulmányait az ELTE-n. Elsőként kezdte kutatni a haj pszichológiai szerepét, eredményeivel berobbant a tudományos életbe. Az ELTE-n és a KGRE-en oktatott. Baktay Miklós a forradalom mámorában fogant 1956-ban. ’82-ben végzett az ELTE-n, doktori disszertációját a játékról írta, fő tézise szerint a játék módosult tudatállapot. Ez akkoriban nóvum volt, bejáratossá tette agykutató laborokba is. Vándorlegényként a pszichológia fellegváraiban kapott képzést: Bécs, München, Zürich, Santa Cruz. Magánpraxist folytat feleségével és munkatársával, dr. Baktay Zelkával. Párterápiás specialitásuk a rendkívül hatékony négyüléses dinamikus rövidterápia. Válaszaikból hetente válogatunk. Kérdezni tőlük ITT tudtok, korábbi írásaikat pedig ITT találjátok! Ha pedig személyesen is szeretnétek velük találkozni, október 10-én Kapcsolatgazdagítás címmel tartanak előadást. Bővebb információkat ITT találtok! |
