Magas vérnyomás tekintetében mi, magyarok állunk az első helyen. Nem csoda, hiszen a legtöbben állandó rohanásban, feszültségben vagyunk. Ezerfelé szóródik a figyelmünk, és a beérkező információktól még űzöttebbnek érezzük magunkat. Ismerős?

Több tízmillió terhességet vizsgáltak meg, az eredmény ijesztő: sokkal nagyobb a szívroham esélye most, mint tizenöt-húsz éve. Később szülünk, rosszabbul élünk, és elhanyagoljuk magunkat – ezt ordítják a statisztikák. Szerencsére van megoldás.

Igaz, hogy a nők szíve hevesebben ver, mint a férfiaké? Tudod, hogy az első sztetoszkóp valójában egy összetekert újság volt? A boldog, haragos és szomorú percekhez szívünk az első pillanattól kezdve egészen az utolsó dobbanásig asszisztál, vigyázz rá!

Európa-szerte Magyarországon végzik a legtöbb lábamputációt – évente négyezret. Ismét valami, amiben nem szeretnénk elsők lenni. Vajon mi az oka?

A mozgás kimerül annyiban, hogy a busz után futsz, és a stresszes szónál is a te fényképed szerepel az értelmező szótárban? Ezek a hétköznapi dolgok ártanak a legtöbbet a szívednek.

Ízletes halak, finom tészták, friss saláták és sok gyümölcs. A görögök, az olaszok és a spanyolok tudják, hogyan kell kényeztetni az ízlelőbimbókat és óvni a szívet. Egyél finomakat, és vigyázz a szívedre úgy, ahogy a mediterráneumban élők!

Magyarországon még mindig szív-és érrendszeri betegségben halnak meg a legtöbben. De vajon nőknél is igaz ez? Ha a felmenőink között gyakori a szívbetegség, hány éves korban kell elmennünk az első szűrővizsgálatra? És vajon elvégzi a túlterhelt egészségügy?

Olykor egy trauma kell ahhoz, hogy az ember szembenézzen önmagával, és ráébredjen: eljött a cselekvés ideje. Anna (nevezzük őt így) nagyon szerény nő, aki csak azért mesélte el a történetét, hogy másoknak segíthessen.

A koleszterinnel csak a baj van. Mármint ha a szintje magas a vérben. Cukorbetegség, sárgaság, pajzsmirigy-alulműködés, vesebetegség és érelmeszesedés: csupa olyasmi, amit az ember nem szeretne magának. A koleszterinszint szerencsére függ az étkezéstől. Gyerünk, nyomjuk le!

Több tízmillió terhességet vizsgáltak meg, az eredmény ijesztő: sokkal nagyobb a szívroham esélye most, mint tizenöt-húsz éve. Később szülünk, rosszabbul élünk, és elhanyagoljuk magunkat – ezt ordítják a statisztikák. Szerencsére van megoldás.

Jó esetben észre sem vesszük. Minden működik, ezért mi is működünk és éljük az életünket, gondtalanul. Közben belül ez a fantasztikus zárt „csőrendszer”, és persze a szív fáradhatatlanul szállítja az oxigént és a széndioxidot, a tápanyagainkat, vitaminokat és ásványi anyagokat a vér által. Amikor aztán egyszer eljön a pillanat és rácsodálkozhatunk az ereinkre belülről egy ultrahangfelvételen, kíváncsian faggatjuk az orvost.

Az emberek többsége úgy gondolja, hogy az egészséges életmód költséges. A tapasztalat azt mutatja, hogy amikor meglátjuk egy laborleleten a „csillagos eget”, csak akkor esünk kétségbe. Kicsi csillagokkal jelzik ugyanis a vizsgálat után, amikor valamilyen érték elmozdult a normál tartományból, és már orvosi kontrollt igényel. És ez még a jobbik eset.

A portfóliódiéta az utóbbi években a nagy „egészséges étrend”-kedvencek közt szerepel. Magas rosttartalma mellett azért is imádják sokan, mert segítségével a koleszteringondokat könnyebben lehet orvosolni, de emellett nagyon szépen fogyaszt is. A legfrissebb kutatások szerint pedig még a szívbetegségek kockázatát is csökkenti!

Egészen átütő erejű felfedezést tettek egy a minőségi és a mennyiségi alvást is vizsgáló orvosi kutatás során az Egyesült Államokban. Ennek fényében úgy tűnik, hogy a fiatalkori alvási szokásaink hatással vannak a felnőttkori kardiovaszkuláris betegségek kialakulására.

Hogyan élik meg a férfiak az idősödést, a klimaxot? Merthogy ez nem csak a nőket érinti. Hogyan viselkednek az orvosnál, ha a merevedési zavaruk a téma? És meddig várják el maguktól, hogy ugyanaz legyen a teljesítményük, mint fiatalon? Interjú Dr. Szécsi Attila urológus, andrológussal.

Hufnagl Katalin tíz éve kapott olyan agyi infarktust, amelybe orvosi vélemények szerint bele kellett volna halnia. Nem volt mögötte semmilyen krónikus, sem örökletes betegség, csak egy kimerítő és stresszes munkahely. Az egyik legnagyobb zenei intézmény rendezvényosztályának a vezetője és zenekari titkára volt. Napi 10-12 órát dolgozott, a nagy koncertszezonok idején hétvégeken is. Hány ember él ma így nap mint nap? Ki-ki maga tudja, minek miért teszi ki magát. Katalin épp szabadságra ment volna, de már nem tudott.

A szív egészsége nagyon fontos. A teszt kitöltésével most megtudhatod, hogy a tiéd vajon milyen állapotban van.

A szív- és érrendszeri megbetegedések, köztük a szívroham olyan egészségügyi mumusai a 21. századnak, amelyek kialakulása ellen szerencsére sportos életmóddal is sokat tehetünk. Most olyan alaptestmozgásokat mutatunk be, amelyekkel nemcsak izmainkat, hanem a szívünket is megerősíthetjük, egészségesebbé tehetjük.

A szívbetegséget nem véletlenül emlegetik szinte modern kori járványként. Bár dobogós helyen szerepel a halálozási okok között, mégis életünk számos pontján tehetünk azért, hogy csökkentsük a kockázatát. Most öt olyan tipp következik, amelyek segítségével sokat tehetünk az egészségesebb szívért.

Dóri két kisgyermek édesanyjaként 38 évesen szembesült azzal, hogy valami nincs rendben. Először azt gondolta, csak a stressz, majd felmerült a pánikbetegség gyanúja, mígnem évekkel később kiderült, valójában szívritmuszavar okozza a kellemetlen tüneteket.

A kutatók évek óta igyekeznek bebizonyítani, hogy a közhiedelemmel ellentétben a szívproblémák nem számítanak tipikusan férfibetegségnek. Egy kanadai vizsgálat szerint több nő veszíti életét kardiovaszkuláris problémák következtében, mint férfi.

Ha Magyarországon elmegyünk egy negyvenéves osztálytalálkozóra, elvétve találunk olyan embert, akin nincs túlsúly. Schmidt Judit dietetikus, egészségügyi szaktanár mondja el, mik az okai ennek - és tanácsokat is ad, hogy minél tovább élhessünk egészségesen.

Azt mindenki tudja, mit tegyen, hogy a szíve egészséges legyen: mozogjon, kerülje a túlsúlyt és a stresszt. Na de mit együnk? Az élelmiszerek természetesen nem közvetlenül óvnak meg minket bizonyos betegségektől, ám fogyasztásuk segítheti a szervezet saját védekező mechanizmusainak hatékony működését, és sejtjeink, szerveink megfelelő tápanyag-ellátottságához, így általános jó állapotához is hozzájárulhat. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakember segít megtalálni a leginkább szívbarát ételeket amellett, hogy hangsúlyozza: legfontosabb a változatos étrend.

Vajon mennyi zsírt érdemes fogyasztanunk naponta? Egészséges, ha extra szűz olívaolajban sütjük az ételeket?

Az átlagember szerencsére egyre többet tud a koleszterinről. Nem csupán arról, mi tesz jót a szintjének, de az utóbbi években már a jó és rossz koleszterin fogalmát is megkülönböztetjük. Kérdés, hogy mi alapján?

Panaszai nem voltak, véletlenül derült ki, hogy magasvérnyomás-betegsége van Pálnak. Tíz éve gyógyszert szed, és igyekszik az életmód-tanácsokat is beépíteni a hétköznapjaiba. De vajon mennyire sikerül ez két általános iskolás gyermeke és az ügyvédi hivatása mellett?

Magas koleszterinszint, „jó” és „rossz” koleszterin – halljuk és olvassuk gyakran ezeket a kifejezéseket, de vajon tudjuk is, mit takarnak pontosan? Szarka Dorottya, a Kardioközpont dietetikusa segít egyszer és mindenkorra tisztába tenni a koleszterin-ügyet.

Szappanoperák közhelyei közé tartozik az amnézia, az átmeneti hallássérülés vagy gyengén látás, de a szenvedélyes ágyjelenetet is megszakító szívroham is. A magas vérnyomás és a szívroham összefüggéseiről sokat beszélünk, arról azonban lényegesen kevesebb szó esik, hogy a magas vérnyomás milyen hatással lehet a szexuális életünk minőségére.

Anikó divatszerkesztőként dolgozik, mellette személyi edzőképzésre jár, és sok-sok évnyi vegasággal, és rengeteg diétás tapasztalattal a háta mögött mesél arról, miért érte meg gyökeresen megváltoztatni az étkezését, és mellette rendszeres testmozgással lefogyni. Körkép a kampányfogyásról, a „táplálkozási vallások” mélységeiről és a boldogító egészséges életmódról.

Ha megkérdeznék, egészséges szeretnél lenni vagy boldog, te vajon mit válaszolnál? Remélhetőleg azt, hogy természetesen mindkettő, és hogy miért kell ilyen hülyeséget kérdezni...

A szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikákat, pedig a betegség megelőzése érdekében vagy a betegség diagnosztizálása után az egyik, amit tehetünk, hogy megnézzük, mit eszünk, mikor esszük, és mennyit eszünk belőle. A táplálkozás ugyanis mindent befolyásol, még a gyógyulási folyamatokat is.

A házasság védelmet nyújthat a szívbetegséggel és a stroke-kal szemben. Régi tapasztalat és számos kutatási eredmény alátámasztja. De vajon hogyan is működik a párkapcsolat, mint az életesélyeket javító faktor? Ennek eredtek kutatók a nyomába, és velük mi is.

A kardiovaszkuláris betegségek milliókat érintenek világszerte, sokakat szigorú diétára kényszerítve. Egy új, izgalmas felmérés szerint napi egy tojás elfogyasztása nem csak hogy nem árt, hanem akár csökkentheti is a megbetegedések esélyét.

A baloldali bordák környékébe hasító fájdalom kapcsán mindenkinek a szívinfarktus jut eszébe, de vajon mi a helyzet azzal, amikor nem ennyire egyértelműek a jelek? Egy kis légszomj, szédülés, fáradtság, gyengeség is lehet szívprobléma jele, sok egyéb tünet mellett. Fontos leszögezni, hogy az alábbi lista nem teljes, és nem helyettesíti a szakorvosi diagnózist!

Bár a szív központi szerepét már az ókorban felismerték, az embert életben tartó izomköteg kutatása a 20. században pörgött csak fel igazán. Lássuk, melyek voltak a legfontosabb felfedezések, fejlesztések és kísérletek!

Ükanyáink még repülősóért kiáltottak, amikor ájulás kerülgette őket. Mi kávét iszunk, ha úgy érezzük, "bokánkban a vérnyomásunk". Tudjuk, hogy ha magas, az baj. Azzal azonban már nem vagyunk tisztában, hogy ha alacsony, az mit jelent.