A szív hónapja

Napi tízezer lépést kell megtenned – nálad megvan?

Az emberek többsége úgy gondolja, hogy az egészséges életmód költséges. A tapasztalat azt mutatja, hogy amikor meglátjuk egy laborleleten a „csillagos eget”, csak akkor esünk kétségbe. Kicsi csillagokkal jelzik ugyanis a vizsgálat után, amikor valamilyen érték elmozdult a normál tartományból, és már orvosi kontrollt igényel. És ez még a jobbik eset.

Némi túlzással, de elmondhatjuk, hogy Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott, így a szív- és érrendszeri megbetegedések potenciális céltáblája. A megbetegedések közül a legtöbb halálozást a koszorúér betegség okozza a hazai statisztikák alapján! Amíg nem velünk vagy szeretteinkkel történik meg, addig komfortzónán belül vagyunk, így kevés reakciót mutatunk. Sokszor a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb dolgok segítenek szív és érrendszerünknek, és még csak pénzbe sem kerülnek. Belegondoltunk már abba, hogy az autót időnként szervizbe visszük, de azért vigyázunk minden „porcikájára” két átnézés között?

Legyünk tisztában a rizikófaktorainkkal!

Mik is a rizikófaktorok valójában? Olyan kockázati tényezők, amelyek valamilyen betegség kialakulásának esélyét növelik. Mindenki számára különösen fontos lenne, hogy tudja, az ő életében melyek ezek a faktorok, életkortól függetlenül. Klasszikus szív- és érrendszeri rizikótényezőnek számít az elhízás, magas vérnyomás és koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás, a mozgáshiány és a családi háttérben lezajlott infarktus vagy stroke – mondja dr. Kosztin Annamária, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus szakorvosa, egyetemi tanársegéd. Azért is fontos tisztában lennünk a családi történeteinkkel, mert a genetikai múlt a mi életünkben folytatódik, vagyis hatással van szervezetünk működésére. „A nagypapánk infarktusban halt meg.” „Nálunk mindenki elhízott és cukorbeteg.” Ha már tudjuk, és felismertük ezeket, akkor máris tettünk egy hatalmas lépést a megelőzés útján. Ezek után már tudunk változtatni, így a rossz szokások, mozgásszegény életmód vagy étrend rögtön más megvilágításba kerül.

Az a bizonyos tízezer lépés

Napi akár félóra mozgás – legyen ez séta vagy bármilyen sport – rengeteget számít szívünk egészsége szempontjából. Egy japán lépésszámláló eszköz 1964-ből származó reklámja indította el azt a később szakemberek által is hirdetett elvet, hogy legalább napi tízezer lépést kell megtennünk az egészségünkért. A köztudatban viszonylag hamar elterjedt, és – ha nem is a japán marketingszakértők eredeti elképzelése szerint – valóban elindult egy világszerte követett trend, amely mozgásra bírt olyanokat is, akik addig fotelforradalmárként követték a tévé sportközvetítéseit. Nyugodjunk meg, már akkor is sokat tettünk, ha egy-két megállóval előbb leszállunk a buszról, és gyalogolunk egy jót! Persze nem árt, ha meg is mérjük, de erre ott van már az okostelefonunk, amely egy applikációval megszámolja a lépéseinket, és erről akár motiváló üzeneteket is küld számunkra. Vagy akár versenyezhetünk valakivel, ki megy többet nap, mint nap. Ne csodálkozzunk egy percet sem, ha a kolléganőnk, akivel napi munkahelyi kapcsolatban vagyunk csupán, hirtelen felindulásból elkísér bennünket a város másik végébe gyalog, és amikor rákérdezünk finoman a miértre, akkor a válasz: „Muszáj mennem még kétezer lépést, mert az unokahúgom lehagyott tegnap! Kaptam az üzenetet, hogy ő 12.500 lépést tett meg…” Ha nincs ilyen eszközünk, egyszerűen számoljuk ki a sétával töltött időt, és tartsuk szigorúan a napi félóra mozgás ütemét.

Valahogy így (Profimedia)

Nézzünk másképp a tányérunkra!

Az étkezésünk megreformálásával meglepő változások indulhatnak el a szervezetünkben. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ha otthon főznek, és házi ételeket fogyasztanak, akkor egészségesebben táplálkoznak, függetlenül attól, milyen alapanyagokból és technológiával készítik azt. És most képzeljünk el egy nagy tányér gőzölgő tésztát… Nem, nem, a mediterrán diétaként emlegetett étkezési elvek nem azt jelentik, amit elsőre hinnénk. „Mindig javasoljuk pácienseinknek a telítetlen zsírsavak (olívaolaj, repce olaj, napraforgó olaj), sovány halak, zöldségek fogyasztását, amelyek alapját képezik az ún. „mediterrán diétának” nevezett dietetikai irányvonalnak – erősíti meg dr. Kosztin Annamária. – Ha az összetevőket jól megválogatjuk, amellett, hogy támogatjuk a szív- és érrendszer optimális működését, még energikusabbnak is érezhetjük magunkat.” Fontos, hogy együnk zöldséget és gyümölcsöt, bár az utóbbi esetében tartsunk mértéket. A tévesen értelmezett túlzott gyümölcsfogyasztás ugyanis jelentősen megnövelheti a cukorbevitelünket, amely szintén kerülendő. Az olívaolaj és a diófélék, valamint a fűszerek (koriander, fokhagyma, rozmaring) használata alig érezhető mennyiségű sófogyasztást igényel, amellett, hogy fantasztikus ízt adnak az ételeknek. És a napi egy pohár vörösbor? Megvan? Igen, ez is a mediterrán diéta része, mert rengeteg előnyös hatása van a szív- és érrendszer szempontjából.

Szűrésre járni trendi: vigyázok magamra

Betegségeink sohasem „derült égből villámcsapásként” jelennek meg életünkben, hanem akár egy évek óta rejtőzködő, több szakaszból álló folyamat eredményei. A megjelenő betegség csak a jéghegy csúcsa. Az emberek valahogyan mégis megvárják az első felkiáltójelet. Elmegyünk fodrászhoz, mert már „kibírhatatlan a hajunk”, veszünk ruhát, mert már kifakult a színe, cipőt, mert letört a sarka. A rossz hír, hogy testünk nem így működik, de ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni. Pedig 35-40 éves kor között, de akár már előtte is felkereshetjük a háziorvosunkat, aki elküld minket laborba, EKG-ra, röntgenre. Ezenkívül is rengeteg ingyenes szűrési lehetőség van, ahol értékes és lelkes szakemberek várják a jelentkezőket. „A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika is tart alkalmanként ingyenes szűrőnapot, mint a Nemzeti Szívprogram egyik aktív kezdeményezője és működtetője. A program célja a hazai szív- és érrendszeri megbetegedések által okozott halálozás csökkentése. A kardiovaszkuláris célzott szűrések fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nekünk, kardiológusoknak a lehető legrosszabb, amikor valaki már olyan súlyos tünettel jelentkezik, amin nem tudunk kellőképpen segíteni, vagy valószínű, hogy nem nyeri vissza az eredeti állapotát a beteg” – mondja dr. Kosztin Annamária.

A táplálkozási szokásaink megváltoztatása valóban némi erőfeszítésbe is kerülhet, de a későbbi egészségben telt éveink meghálálják ezt a plusz energiát. Egyszerűen csak rajtunk múlik.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése