Különösnek azért, mert a dalai lámával folytatott beszélgetések eltávolítják a szerzőt a szigorú szakmai keretektől, de még a szokványos ismeretterjesztő formaságoktól is. Merésznek is ugyanezért tekinthetjük. Pontosabban azért, mert Laird vállalkozását mindvégig őszentsége Tendzin Gjaco, vagyis a dalai láma kontrollálja.
Márpedig mindez a Tibet felett lassan 60 éve uralmat gyakorló Kínának a legkevésbé sem tetszik. Tibet történelmét át- meg áthatja a Kínához fűződő viszonyulás megannyi változata. Ami érdekes módon Kína ókorban történő, Tibet általi elfoglalásával kezdődik, és Tibet kínai leigázásával fejeződik be. Amely hosszú idő alatt többek között lezajlott a mindkét államra nézve lehengerlő erejű mongol hódítás is, és ami a mai Kínának „jogalapot” szolgáltatott az „elcsámborgott” tartomány visszahódítására. Mellesleg, a mongol hódítás következtében a mongolok átvették a tibeti buddhizmust, és napjainkban újra szabadon gyakorolják választott vallásukat. Már csak emiatt is Tibet és a Mongol Birodalom, illetve később annak töredékei között leginkább a pozitív kapcsolatok domináltak. A dalai lámának ugyan sajnálatosan hiányosak az ismeretei saját hazája történelméről, azt azonban nagyon is tudja, hogy Tibet sohasem volt Kína része, csupán az elmúlt közel hatvan évben. Amiért a tibetieken kívül a dalai láma is nagyon nagy árat fizet: 1959 óta kényszerű száműzetésben él.
Laird könyve nem a buddhizmus története. Csak annyit foglalkozik ezzel a kérdéssel, amennyi a történések megértéséhez szükséges. Ám a buddhizmushoz nem (nagyon) értő olvasó mégis levonhat néhány keserű következtetést:
1. a buddhista felekezetek sem férnek össze egymással, történetüket áthatja a vallási türelmetlenség, ellenségeskedés, erőszak.
2. a nagyon is befelé forduló buddhizmus gyengítette a nemzeti érzést, olyannyira, hogy a hadsereg nélküli Tibetet a kínaiak minden nehézség nélkül foglalhatták el.
| Szerző: Thomas Laird A könyv címe: Tibet története – Beszélgetések a dalai lámával Kiadó: Trivium Kiadó, 2007 A könyv ára: 4890 Ft |
A kötetből az is kiderül, hogy a kínai megszállás ugyanakkor újra felerősítette a nemzeti érzelmek megnyilvánulását. A dalai láma már elfogadná a teljes körű autonómia megadását is, a kínaiak viszont az idő múlására várnak.
A mindvégig lebilincselő kötet végső kicsengésében szomorúsággal tölti el azokat, akik egyaránt a szívükbe zárták Kínát és Tibetet is.
