A gyógyszeripar érdeke, hogy betegek legyünk?

Hatástalan gyógyszerek?

– Ön hat év praktizálás után végleg letette a sztetoszkópot. Mi állt a döntése hátterében?
– Hosszú folyamat volt. Negyedéves orvostanhallgatóként ért az első csalódás: a Gyógyszertani Intézetben jártunk, és nekem feltűnt egy lista, amelyen a forgalomból kivonandó orvosságok szerepeltek. Az indoklás az volt, hogy ezek nem hatnak, vagy olyan sok mellékhatásuk van, hogy emellett a gyógyító hatásuk eltörpül. Az egyik legijesztőbb az volt, amely májrákot okozott. Elgondolkoztam: ezeket a gyógyszereket kipróbálták állatokon, vizsgálták embereken, mégis csak 15-20 év múlva derül ki, hogy nem érnek egy fabatkát sem?

Az egyetem után szülész-nőgyógyászként onkológián is dolgoztam. A betegek tudták, hogy nem fognak meggyógyulni, és ezt mi, orvosok is tudtuk. Ebben ez időben rábukkantam egy könyvre, amelyet egy Beata Bishop nevű hölgy írt, a címe: Ideje a gyógyításnak. Beata melanómában szenvedett, amely az egyik legveszélyesebb rák, egy-fél éven belül elviszi a beteget. Lemondtak róla az orvosai, ő mégis meggyógyult egy diéta segítségével. Utánanéztem, és kiderült: ezzel a módszerrel nagyon sok ember életét mentették már meg. A kíváncsiságom tovább hajtott, és megismerkedtem más terápiákkal is. Azt tapasztaltam, hogy az akupunktúra, a homeopátia hatékonysága sokszor messze jobb, mint a hivatalos módszereké. Akkor vajon miért nem használja őket az orvostudomány? Felhagytam a praktizálással, és elkezdtem kutatni az okokat.
– Sikerrel járt?
– Először azt hittem, hogy az orvosok egyfajta szakmai gőg vagy az újtól való idegenkedés miatt nem ismerik el ezeket a terápiákat, aztán ahogy egyre jobban beleástam magam a témába, rádöbbentem: a gyógyszerlobbi áll a háttérben.

Dr. Lenkei Gábor

A vitamin csodát tesz

– Miért pont a gyógyszeripar? Hiszen kutatók ezrei dolgoznak azon, hogy megtalálják például a rák vagy az AIDS ellenszerét.
– A kutatókkal nincs is semmi baj, ők lelkiismeretesen végzik a munkájukat. A gyógyszerbiznisz irányítói azonban elhallgatnak, bagatellizálnak olyan kutatási eredményeket, amelyek igazolják, hogy a betegségeket az egyszerű vitaminok is gyógyítják, meggátolják, ellentétben a drága gyógyszerekkel, amelyek nem hogy gyógyítanának, de sokszor ártanak. Mondok példát. Egy Magyarországon is kapható antidepresszánsnak 37 mellékhatása van. Okozhat többek között szívizom- és szívburokgyulladást, heveny hasnyálmirigy-gyulladást, gátolt légzést, esetenként légzésmegállást és – nem vicc – hirtelen halált. És egy ilyen gyógyszert forgalomba lehet hozni!

*

Utánajártunk, vajon a „másik oldal” miként vélekedik Lenkei doktor állításairól.

Igazság vagy porhintés a Cenzúrázott egészség?

Az orvosi és gyógyszerészszakma egy kivételtől eltekintve nem reagált Lenkei doktor állításaira. Az egyik nemzetközi gyógyszeripari cég munkatársa azt mondja, ez a könyv annyira tudománytalan, hogy nem érdemes vele foglalkozni. Állítja, hogy a szerző egy vitaminokat gyártó lobbi tagja, és a könyve segítségével szeretne még nagyobb profitra szert tenni.

A túladagolás bajt okozhat

Kíváncsiak voltunk arra, vajon igaz-e, hogy a vitaminok óriási adagokban helyettesíthetik a gyógyszereket, mint Lenkei doktor gondolja.
– A vitaminokat három csoportba oszthatjuk – mondja Dr. Barna Éva vegyészmérnök, aki vitaminokkal foglalkozik. – Az első csoportba tartozók, például az A- és a D-vitamin esetében, ha az ajánlott napi bevitel kevesebb mint ötszörösét fogyasztjuk rendszeresen, mérgező hatás következhet be. A D-vitamin túladagolása szívritmuszavart okozhat, az A-vitaminé terheseknél
vetélést idézhet elő. A második csoport esetében a biztonságosnak látszó
határ az ajánlott napi beviteli mennyiség 5-100-szorosa. Ide tartozik például
a B6-, a B12-, a C- és az E-vitamin. A harmadik csoportba tartozó K-, B1- és B2-vitaminok esetében viszont akár a javasolt napi mennyiség százszorosának bevitelénél sem írtak le káros hatásokat. Nem bizonyított, de
feltételezhető, hogy egyes vitaminok túladagolása felboríthatja szervezetünk vitaminegyensúlyát, valamint hosszú ideig tartó igen magas bevitelek után a
szervezet a jelenleg elegendő vitaminmennyiséggel esetleg már nem tud megfelelően működni.

És mi a helyzet azzal az állítással, hogy akár az AIDS-t okozó HIV-vírus szaporodása megállítható C-vitamin-terápiával? Nos, ezt légből kapott ötletnek tartja dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház immunológia osztályának vezetője.
– Klinikai vizsgálat nem bizonyította a könyvben leírtakat – magyarázza a főorvos. – A ’90-es években hétről hétre megjelentek „fantasztikus” hírek csodaszerekről; a legkülönfélébb növényekben vélték felfedezni a gyógyírt. Nagyon veszélyesnek tartom ezeket a tudománytalan híreszteléseket, mert hiú reményt keltenek a betegekben.

Miért spájzol a magyar?

Lenkei doktor elméleteit sokan vitatják, egy azonban biztos: mániákus gyógyszerfogyasztó nép vagyunk. A magyarok nemzetközi téren régóta az élvonalba tartoznak, ami a pirulák szedését illeti. Miért van ez így? Betegebbek vagyunk, mint más nemzetek, vagy országos hipochondria áll a a háttérben? Mint kiderült, egyik sem…
– A rendszerváltás előtt mesterségesen nyomott gyógyszerárak voltak, azért kerültünk az élmezőnybe, mert olcsó volt – tudtuk meg Dr. Vizi János pszichiáter, klinikai farmakológustól. – Így rászokott a lakosság, hogy a gyógyszer mindig kéznél van, könnyen elérhető. Ebben az időben a gyógyszerhiányos állapotok miatt alakult ki a „spájzolás” szokása is, a „Jó, ha van otthon” tudat. Mostanában részben az árcsökkentés miatt spájzolunk, mert most ugyan olcsó, de később drágább lesz, ezért addig vegyük, amíg „akciós”.

A teljes riportösszeállítás a Meglepetés magazin április 26-án megjelent 18. számában olvasható.