Egy tévedés, két halott
2001. szeptember 21. Azt a napot sosem feledi el Takács Béláné Jutka. Az asszony huszonnyolc éves lányát és meg nem született unokáját veszítette el egyszerre.
Renáta a terhessége 14. hetében járt meséli meggyötört hangon Jutka. Egyik nap belázasodott, bement a kórházba, ahol adtak neki infúziót. Amikor lecsöpögött a folyadék, az orvos valósággal kitépte a karjából a tűt, és hazaküldte. Még aznap délután visszavitte őt a vőlegénye, mert a láza csak nem akart múlni, és rettenetesen rosszul volt. A másnapot már nem érte meg.
A boncolás szerint baktériumfertőzés okozta toxikus sokk végzett a fiatalasszonnyal. A két érintett orvos ellen vádat emeltek foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. Első fokon felmentették őket, ám az ügyész fellebbezett.
Egyszerűen fel nem foghatom, hogyan praktizálhatnak még mindig, miközben ekkorát hibáztak. Én mondom, az orvosok megvédik a maguk fajtáját. Bepereltem őket én is, mert be akarom bizonyítani, hogy igenis felelősök.
Jutka azt mondja, hogy sem a kórház, se a két orvos nem kért tőle bocsánatot. Egyikőjük ügyvédje gúnyosan azt kérdezte a bíróságon, hogy vajon milyen kár érte az asszonyt a lánya és unokája elvesztésével, amiért cserébe kártérítést követel. Higgye el, nem a pénzért csinálom. Ha azért tenném, már régen feladtam volna.
Az intézmény perelhető
Magyarországon 1998 óta minden egészségügyi intézménynek kötelezően felelősségbiztosítást kell kötnie mindenféle károkozásra – tudtuk meg Dr. Kereszti Évától, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium főcsoportfőnökétől. Ezt az intézmények kötik, ezért a kártérítésre igényt tartó betegnek sem az orvosokat vagy nővéreket, hanem az intézményt kell perelniük. Vannak kiemelten kockázatos tevékenységek, például a szülészetet, plasztikai sebészetet, fogorvoslást ide soroljuk, mert ezeken a területeken a nemzetközi tapasztalatok szerint elég sok per van.
– Mire nyújtanak fedezetet ezek a biztosítások?
– Van egy értékhatár, amíg a biztosító átvállalja a fizetést, ezzel az értékhatárral próbálják az intézményeket érdekeltté tenni abban, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzák. A biztosító csak akkor fizet, ha nem súlyosan felelőtlen, szakmaellenes károkozásról van szó. Ilyen például, ha nem fertőtlenítik a műtőt, mielőtt betolják a következő beteget, és ezért a beteg állapota súlyosbodik, vagy életét veszti.
– Mekkora kártérítésre számíthatnak a károsult betegek?
– A kártérítéshez anyagi veszteségnek vagy nem vagyoni kárnak kell keletkeznie. Ha mondjuk, a kórházban valaki ruhájára ráborul valamilyen vegyi anyag, és ettől a ruha tönkremegy, akkor elég pontosan meg lehet állapítani a kár mértékét – ilyenkor egyébként sokkal egyszerűbb a peren kívüli megegyezés.
– És ha valaki műhiba miatt az életét veszti?
– Ez esetben erkölcsi veszteségről, nem vagyoni kárról beszélhetünk, ami elég bizonytalan fogalom – egyéni mérlegelés, hogy a bíróság milyen mértékűnek ismeri el. Figyelembe veszik például az elhunyt életkorát, egészségi állapotát. Kegyetlenül hangzik, de figyelembe veszik, hogy 80 éves beteg bácsi vagy egészséges kisgyerek elvesztéséről van szó. Egy idős, beteg ember halála “természetesebb”, még ha fájdalmas is a veszteség.
– Mi történik, ha a kórház átlépi a biztosítási keretét?
– Az intézmény akkor is köteles kifizetni a károkozást – emiatt a betegeknek nem kell aggódnia. Ha az intézménynek nincs elég pénze, akkor a tulajdonosok (a fenntartó önkormányzat vagy az állam) fizetnek a károsultnak.
Tovább a 2. részhez >>
