– Panni négy gyermeket szeretne, és számomra az is vonzó benne, hogy modell létére nem ijed meg az anyaszereptől, ráadásul a sokgyerekes anya szerepétől. Panni romantikus lány, nem a karrier, legalábbis nem csak a karrier jelenti számára a boldogságot. De mivel nekem már van egy kislányom, azt mondta, maradhatunk a három gyermeknél.
– Már erről is beszélgettek?
– Tapasztalatunk szerint a szerelmesek előbb hozzák szóba egymás között a gyermek-témát, mint a házasságot. Ez ránk is igaz lett.
– Évekig együtt éltek Reccóban.
– Panni két évre jött ki hozzám. Az első év és a második között azonban jelentős különbség mutatkozott. Az első évben ugyanis még következetesen hazautazgatott, tavaly viszont már inkább velem maradt.
– Most viszont Magyarországon élnek.
-
és az a csodálatos, hogy bár kis időre abbahagyta a munkáját, simán feladta volna miattunk, vagy miattam, ám ahogy hazajöttünk, ott folytatja, ahol abbahagyta.
– Ettől Panni láthatóan boldogabb?
– Én biztosan boldogabb vagyok, mert szerintem egy nőnek ugyanúgy kell a sikerélmény, mint egy férfinak. Úgy teljes az élete.
– A költözés új lakással jár. Mi volt a szempont a lakás, a bútorok kiválasztásánál? kinek az ízlése volt a döntő?
– Nekem a legfontosabb az volt, hogy legyen benne egy hatalmas nagy kád, ami ugye az uszodát jelenti kicsiben. Eredetileg azt szerettem volna, ha a nappaliban van a kád, s onnan nézhetem a sportközvetítéseket, de Panni kedvesen kifejezte ellenvetését, azt mondta, lehet, hogy ez nagyon praktikus lenne, de talán nem lenne ízléses is, így aztán nem erősködtem.
– Győzött a jobb?
– Nem volt ez győzelem, inkább kompromisszum, mert valóban vettünk egy óriási kádat, igaz, beerőltettük a fürdőszöbába. Viszont a fürdőszobából nyílik a hálószoba. A hálószobában lévő tévé azonban átforgatható, így ha akarom, a kádból is és az ágyból is nézhetem.
– Ez a példa a jó házasság tanmaséje is lehetne.
– A lakás színösszeállításával kapcsolatban is különvéleményen voltunk: én az egyszerű, világos tereket szeretem, Panni a színekért rajong. De megoldottuk. Egy színes szőnyeget én is megkedveltem. Azért küzdelmeink is vannak. Én még mindig nem szeretnék függönyt. Minek? Felesleges! Panni viszont imádja, szerinte egy szép függöny teszi igazán otthonossá a lakást.
– A beköltözés már megvolt?
– Igen.
-És?
–
– Azt mondta, Panni romantikus lány. Jó alkalom lehet ez egy férfinak, hogy a kedvében járjon.
– Természetesen átemeltem a küszöbön, és éjszaka megszámoltuk a szoba sarkait, de annyira fáradtak voltunk, hogy nem álmodtunk semmit.
– Igaz az, hogy az igazi férfit nem tudja megváltoztatni még az igazi nő sem?
– Hogy változtam-e a szerelmünk alatt? Külsőségek terén mindenképpen. Panni átalakította a ruhatáramat. Azelőtt nem érdekelt, mi van rajtam, most megszerettem az elegáns ruhákat. Nem rossz elegánsnak lenni.
– Azt hittem, az édesapjától (Benedek Miklós színművész – a szerk.) tanulta az eleganciát.
– Nyilván tőle is, de apám eleganciája inkább lelki természetű, a viselkedésében szembetűnőbben nyilvánul meg, mint az öltözködésében. Bármilyen furcsa, de nem én hordtam a ruháit, ő veszi föl az enyémeket, és mindegyik úgy áll rajta, mintha rá öntötték volna. Nem azért, mert egyforma a méretünk, nem. Egyszerűen a viselkedésén múlik, hogy minden jól áll rajta. Engem Panni szoktatott rá a jólöltözöttségre, méghozzá azzal, hogy meglepett egy-két ruhadarabbal.
– Nincs is igazi különbség Ön és Panni között?
– Dehogynem. Ott van például a fokhagyma
– Panni nem szereti, ha fokhagymásat eszik?
– Így lenne logikus, de éppen fordítva van. Kettőnk közül én vagyok az, aki ki nem állhatom az ilyen ételt. Úgyhogy az edzőtábor és az olimpia idején Panni fokhagyma-kúrát tarthatott.
– És az elmaradt Vogue-fotósorozat esete? Az nem Ön miatt hiúsult meg?
-Az is a kettőnk döntése volt. Pannit felkérte a világhírű magazin egy fotósorozatra, amikoris ékszereket kellett volna viselnie félmeztelenül. Ő nem mondott igent, haladékot kért, hogy megbeszéljük. Megbeszéltük, beleegyeztem. Amikor azonban elmondta a magazin képviselőinek a döntését, akkor ők már többet akartak. Aktot. És ezt se én, se Panni nem szerette volna. Tudja, hiába hisszük azt, hogy nincsenek határok: vannak. Legfeljebb a szerelem az, mely határtalan lehet.
