Mitõl bio a bio?

A budapesti Marczibányi téren szerdán és szombaton kínálják termékeiket a biogazdák. Itt találkozom a tököli Gergics Antallal (a törzsvásárlóknak csak Tóni). Miközben a vevők válogatnak a különféle zöldségek, gyümölcsök, sajtok, sütemények között, Gergics gazda lelkesen mesél arról, hogyan csöppent a „biobizniszbe”.

15 év vegyszer nélkül

– A végzettségem szerint kertészmérnök vagyok, ám hogy őszinte legyek, amit az egyetemen tanultam a növényvédelemről, a műtrágyázásról, azzal valahogy zsigerből nem értettem egyet. Az őseim is gazdálkodtak, így amikor megkaptam a diplomát, kézenfekvő volt, hogy követem a családi hagyományt. Először a még kuriózumnak számító cukkinit, brokkolit, színes salátát termesztettem. A növényvédő szereken, a műtrágyán spóroltam, helyettük a nagyszüleim permetleveit használtam; lassan 15 éve nem látott vegyszereket a földem. 1998 óta vagyok ellenőrzött, biominősített gazdálkodó, ráadásul mi biodinamikus módon termesztjük a növényeket.

Kérdések a bióról

– Csak gyümölcs és zöldség lehet bio? – Nem. Számtalan terméket kínálnak bioként. Lehet venni süteményt, húst, tésztát, gyümölcsleveket, mézet, tojást, kozmetikai készíményeket, stb. Ma már nem csak a bioüzletekben árulják ezeket, egyre több szupermarketben megtalálhatóak. – Minden bio, amire ez van írva? – Igen. Csak azok a termékek kaphatják meg azt a minősítést, amelyeket előzőleg bevizsgáltak a hatóságok. Vigyázat, mert például a természetes, alternatív, ellenőrzött feliratok megtévesztők lehetnek.

Erre a mondatra nem csak én, de az egyik krumplit válogató vásárló is felkapja a fejét. A fiatalasszony megelőz, ő kérdezi meg: az meg mi a csuda?
– Azt jelenti, hogy figyelembe vesszük a holdfázisokat. A régiek is használták ezt, igaz, nem tudatosan. A Hold hatással van az emberekre, az apály-dagály alakulására és a növényekre is. Nem mindegy, mikor vetünk, mikor szüretelünk.
– Ha nem használnak drága vegyszereket, akkor miért drágábbak a biotermékek?
– Hát éppen ezért! A gyomirtók helyett kapálunk. Manapság alig akad valaki, aki vállalja ezt a nehéz kenyérkeresetet. A kórokozókkal szemben saját főzésű leveket, gyógynövény-kivonatokat használunk, amelyek nem szívódnak fel a növényben. Az ilyen módon előállított termés mennyiségében elmarad attól, amelyet vegyszerezéssel nyernénk. Ugyanez a helyzet a biohússal is: az állataim nem kapnak tápot. Csak olyan takarmányt adok nekik, amelyet a saját földemen termesztek. Szerintem, ha azt vesszük, hogy a bio egészséges és jó minőségű, már nem is tűnik olyan soknak az árkülönbség.


Gáz van a banánnal

– Azt tudta egyébként, hogy a legveszélyesebb nem bio gyümölcs a banán? – tesz fel ezúttal ő egy kérdést, és amikor kerekre nyílt szemmel a fejemet rázom, így folytatja: – A banánt olyan vidéken termelik, ahol rengeteg csapadék hull. Az eső kedvez a gyomnak, ezért a gyümölcsöt nagyon gyakran kell permetezni. És akkor még ott van az érlelőgáz. A fürtöket teljesen zölden szedik le, ám hogy éretten kerüljön a boltokba, gázzal kezelik. Nem hangzik valami jó, igaz?





Az egészség záloga

Miközben Gergics gazda mesél, a vevők sorban állnak a pultja előtt. Feltűnő, mennyi köztük a kisgyerekes anyuka.
– A szülők olyankor kezdenek el tudatosan táplálkozni, amikor gyermeket várnak. Aztán amikor a gyerkőc nagyobbacska lesz, sokan visszatérnek a „hagyományos” ételekhez. Vannak nyugdíjas vásárlóm is, nagy százalékuk azért állt át a bióra, mert beteg, és azt reméli, ezzel visszanyeri az egészségét.
– És visszanyeri?
– Azt nem állítom, hogy ettől teljesen meggyógyulnak, az viszont tény, hogy többen évek óta nálam vásárolnak és tünetmentesek. Nekem ennél nem kell nagyobb elismerés.
– A családja is ezen él?
– Én csak biót eszem, és a feleségem is igyekszik egészségesen étkezni. A gyerekeimmel már egészen más a helyzet. Hét és tizenkét évesek, őket még nagyon befolyásolja a média. Imádják a csipszet, a kólát. Hébe-hóba kikönyörögnek egy gyorséttermi kiruccanást is. Nem örülök neki, de tenni ellene nem tudok.

Drága, de egészséges

Vajon van-e összefüggés a betegségek kialakulása és a táplálkozás között? – kérdeztük Dr. Farkas Ilonát, a „A Rák ellen

Hol vannak az országban biopiacok?

• Budapest: Fővárosi Művelődési Ház, XI. Fehérvári út 47. (péntek 14-18 óra), II. Marczibányi tér (szerda, szombat 7-13), IV. Baross u. 105-107. (szombat 7-13) • Debrecen: Kandia utca 14. (szombat 7-12 óráig) • Tokod-Altáró: Béke tér 1. (szombat délelőtt) • Győr: Petőfi Művelődési Ház (szombat 7-13 óra) • Kecskemét: Piaccsarnok (péntek délelőtt) • Szeged: Mars téri piac, 400-as asztal (szombat délelőtt) * Hol lehet többet megtudni a biotermékekről? www.biotermek.lap.hu www.bioelelmiszer.lap.hu

az emberért, a holnapért” Alapítvány kuratóriumának titkárát.
– Az ember az elmúlt ötven évet leszámítva gyakorlatilag bioélelmiszereket evett. Az intenzív mezőgazdasággal együtt járó permetezés, műtrágyázás azonban nem maradt hatástalan az emberi szervezetre sem. Az ipari fejlődéssel párhuzamosan szerte a világon emelkedni kezdett a rákos megbetegedések és halálozások száma. Magyarország már húsz éve az első helyen áll a daganatok okozta halálozásban. Azt gondolom, hogy a magyar egészségügy nem a megelőzésre koncentrál, hanem betegség- és gyógyszerorientált. Persze nem állítom, hogy orvosság helyett biozöldséget kellene felírni a betegeknek, de mindenképpen arra kellene nevelni a társadalmat, hogy a helyes életmóddal, táplálkozással megelőzhető nagyon sok betegség kialakulása. Nem véletlen, hogy a szomszédos Ausztria azt szeretné, ha néhány év múlva az összes eladott élelmiszer tíz százaléka bio lenne. Szerencsére már nálunk is egyre többen vesznek ilyen termékeket, bár még mindig nem elegen.