Mi igaz a pletykákból?

Szabó Eszter

Szabó Esztert sokan zárkózottnak tartják, pedig nem az. Egyszerűen csak igyekszik megőrizni az életét a hirtelen jött nyilvánosság elől. Mellesleg tipikus Iker szülött, mint a higany: nyugtalan, kíváncsi, és állandóan törekszik a változatosságra. Ma itt, holnap ott: a lényeg, hogy ne unatkozzon.

– Korábban nyilatkoztad, hogy nem vagy versengő típus. Valóban ennyire nem izgat, hogy kiestél?

– Nem vagyok elkeseredve, örülök, hogy ennek a nagyszabású produkciónak a részese lehettem. Különben is, a megasztárosok körüli találgatásokban, összevissza írogatásokban én lettem az abszolút győztes! Elképesztő, mi mindent olvastam magamról az utóbbi hónapokban. Nem értem, egyesekből mi váltja ezt ki.

– Talán az, hogy keveset árulsz el önmagadról, és próbálják megtalálni a gyenge pontodat…

– Amikor fejtegetik, hogy milyen a személyiségem, csak mosolygok magamban, mert teljesen félreértékelnek. A gyenge pontom a magánéletem és a családom. Nem tartozik senkire, hogy velük mi történik, ők hogy élnek. Azért, mert kitettem ország-világ elé az arcomat, nem kell feltétlenül magammal húznom a szüleimet, a testvéreimet vagy éppen a szerelmemet.

– A szerelmedet? Ez akkor most azt jelenti, hogy valakibe szerelmes vagy?

– Nem állítottam. Jó néhány hónapja a műsor köti le a figyelmem, semmire nincs időm, és ha lenne, akkor sem számolnék be erről. Úgyis válaszolnak helyettem a kérdésekre.

– Például én azt is hallottam, hogy kisbabát vársz.

– Erről sem szeretnék beszélni. Ha változik valami, úgyis hamar kiderül.

– Hogyan értékeled az elmúlt időszakot, a műsorral töltött hónapokat?

– Nem kell összegezni, mert nagyon egyszerű látni, hogy mi történt. Ismertséget hozott a Megasztár, ezzel tudni kell élni, és ha lehet, jól. Nem az anyagi vonatkozásra gondolok, hanem arra, hogy példaértékű legyen, amit csinálok.

– Gondolod, hogy ezek a kapcsolatok túlélik a műsort?

– Ez nem kérdés. A barátságaim nem egy-egy akció idejére, érdekből szövődnek, hanem tartósak. Sok megmaradt még a gyerekkoromból is, főként fiúk. Nagyon szeretem a mély, világmegváltó beszélgetéseket, és a barátaimmal őszintén megoszthatok mindent.

– Visszatérve a megasztáros barátaidra, ők szakmailag is fontosak a terveid megvalósításában? Kontor Tomi elárulta, hogy benned megtalálta azt a női hangot, amit mindig is keresett. Szívesen dolgozol majd vele?

– Egészen biztos. Tomi szakmailag és barátilag is nagyon közel áll hozzám.

Kontor Tamás

– Közelebb, mint a többiek?

– Mi négyen: Hoffmann Mónika, Puskás Peti, Tomi és én összetartunk. Így, együtt.

– Azt tervezitek, hogy együtt folytatjátok a zenélést?

– Akkor folytatom a felsorolást: Varga Feri, Oláh Szabi, Mónika és Tomi – nagyon jókat zenélünk együtt keddenként, talán lesz még néhány közös fellépésünk később is. Most leginkább egy autóra vágyom, amivel utazgathatok Gyula és Pest között, mert a busz elég fárasztó lenne. Az pedig biztos, hogy visszaköltözöm vidékre. Van néhány szakmám, sok minden érdekel, és igyekszem élni a lehetőséggel, ami adódik éppen. Nincs egyetlen nagyratörő álmom sem, és főként: nem akarok semmit sürgetni.

– Hiszel abban, hogy ugyanakkora az esélyed, hogy vidékről is ugyanúgy be lehet futni?

– A fővároson kívül élve is lehet alkotni, dalokat és szöveget írni, stúdiózni, de a koncertek sem kifejezetten ide kötnek. Szerintem az ismertség nem attól függ, hogy hol élsz. Ha jó az, amit csinálsz, akkor élhetsz bárhol, maximum többet kell utazgatnod. Nekem fontos Gyula, ott érzem igazán jól magam, és ott tudok igazán kiteljesedni.


Kontor Tamás vigaszágról került be, és majdnem a finisig jutott az énekversenyben – az egyik kedvenc lett a „gitáros fiú”. Lovagias viselkedéséért sokan tisztelik, ezért izgulnak, vajon rátalál-e a szerelem is. Esetleg Szabó Eszterrel? De Tomi a vallomáshoz még egy kis időt kér.

– Most, hogy kiestél, visszasírod a verseny előtti időket?

– Tény, hogy nagyon hiányzik a klubos hangulat, a meghittség, a közvetlen, „kocsmás közeg”, de mindenképpen jót tett nekem a Megasztár. Sokat fejlődtem technikailag is, és kinyílt az életem, mert belecsöppentem egy egészen új világba. A műsor ugródeszka lett, nagyon fontos időszak, de azért boldogulnom egyedül, a show után kell.

– Sokáig zenéltél együtt a Roy & Ádámmal. Van visszaút hozzájuk?

– Visszamehetnék, de a korábbi minőségemben és formában már nincs ott helyem. Annak idején rajongóként kerültem a zenekar közelébe, és nagyon egy nyelvet beszélünk most is, de már nem lenne jó, ha én ott bőgőznék
a háttérben. Sem nekik, sem nekem nem használna. Biztos, hogy lesz majd sokszor együttmuzsikálás, lesznek duettek, de ők nagyon jól szólnak hármasban is, nélkülem.

– Duett Royjal? Szerintem sokkal izgalmasabbak a nő-férfi felállások. Vagy tévedek?

– Nem, ezt jól érzed. Már csak azért is, mert megtaláltam azt a női hangot, amit mindig is kerestem. Szabó Esztivel egészen biztosan éneklünk majd együtt a jövőben.

– Nekem úgy tűnik, nagyon megtaláltátok a közös hangot, és nem csak a zenélésben…

– Azért a sajtó egy kicsit felfújta ezt az egészet. Ha van is valami a levegőben, akkor is még várnunk kell addig, amíg minden le nem csendesedik körülöttünk. Semmi értelme, hogy találgatnak és összevissza írogatnak kettőnkről. Szeretném, ha hagynának nekünk még egy kis időt.

– Akkor másképp kérdezem. Hogy látod, lehet együtt jövőtök?

– Nagyon is. De most még teljes a káosz körülöttünk, és az emberek fejében is. Ami biztos, hogy nagyon sokat fogunk együtt dolgozni, és emberileg is közel áll hozzám. Tisztelem a gondolkodását, az értékrendjét, és mint nőt is, ő tényleg fontos nekem. De rajta kívül még mások is közel kerültek hozzám az elmúlt hónapokban.

– Szerinted túlélik ezek a barátságok a versenyt?

– Mi, versenyzők sem néztük soha azt, hogy ki esik ki. Engem például az is rettentően bántott, amikor az első párbajon Mónika miattam esett ki. Olyannyira, hogy egy keddi fellépésünkkor még az édesanyjától is bocsánatot kértem. Mi így, együtt nagyon egy nyelvet beszélünk, és nemcsak a Megasztár idején, hanem az utána következő hónapokban, években is így lesz.

– A kislányod nem hiányol a tévéből?

– Rebeka még annyira pici, hogy nem fogja fel, mi történt. Látta apát a képernyőn, nézte, hogy ott énekelek, ennyi. Egyébként lehet valami speciális időérzéke a gyereknek, mert az első adás utáni szombaton nagyon nyűgös volt, egészen addig, amíg a mamája le nem ültette a tévé elé. Megnézett, és amint elénekeltem a dalomat, elaludt. Számára mindenképpen olyan akarok maradni, amilyen eddig is voltam.

– Miért, talán más arc lettél, hogy már az egész ország ismeri a neved?

– Nem hinném, hiszen a barátaim, akik korábban mellettem voltak, ez alatt a néhány hónap alatt is kitartottak mellettem. Viszont egy kicsit bizalmatlanabb vagyok az újonnan barátkozókkal, mert nem tudom eldönteni, hogy a képernyőről megismert „megás gyereknek” szól-e a kedvességük, vagy nekem. 

– Összegezve: boldogabbá tett a Megasztár?

– Eddig is boldog voltam, most is az vagyok, csak egy kicsit más szinten. És most innen kell továbblépnem, megtudnom, mennyit érek. Vannak sokan, akik szeretnek, és most nekik is, magamnak is bizonyíthatok. Elérkezett az idő, hogy végre valóra váltsam az álmomat! Egy biztos: most már mindig lógni fog a gitár a nyakamban!

A teljes interjút az e heti Maximában olvashatjátok el!