nlc.hu
Sztárok
Legendák

Legendák

Amerika elsõ telepesei nemcsak a vad természetet, hanem saját félelmeiket gyõzték le, amikor meghódították a vad nyugatot. Nem is csoda, hogy szinte a meghódítással egyidõben terjedni kezdtek a vadnyugati legendák is.





A legendáknak a telepesek, a cowboyok, az aranyásók és vasútépítők lettek a hősei, Buffalo Bill, Billy a kölyök, Hosszú Orrú Kate és a többi vadnyugati asszony, és a rémes banditák. A western filmek nagyszerű szereplőinek modelljei sokszor csupán rossz hírű rablók voltak, olyanok, akik gátlástalanul halásztak a zavarosban, akik coltjukat nemcsak a jó ügyek védelmében markolták. A gyorskezű pisztolyforgatók sokszor a vérdíj elől menekültek végig az államokon, nevüket félelemmel emlegették, csak a megszépítő messzeség helyezte őket a romantikus történetek középpontjába.

Billy, a Kölyök
A több, mint negyven filmalkotás főhőse valószínűleg 1860-ban született New Yorkban, özvegy édesanyja öccsével együtt nevelte őket. Anyja tüdőbetegségének az orvos száraz klímát javasolt, így együtt vágtak neki a hosszú vándorlásnak, amelynek végállomása Új-Mexikó állam lett.
Billy mosogatófiúként kereste a betevő falatra valót, aztán hamar elege lett a tisztes munkából, és hallgatott barátjára Sombrero Jackre, akivel elsőként egy kínai mosodát raboltak ki, ám a seriff elkapta, és fogdába zárta őt. Billy igazi karrierje csodás szabadulási képességéről szólt. Ezt mindjárt első alkalommal bevetette, így már éjszaka megszökött, és meg sem állt Arizonáig. Két évig vándorolt farmról-farmra, szerencsejátékot játszott, majd találkozott tanítómesterével, a lótolvaj John Mackie-vel, akitől elleste a szakma minden fogását.
Tizenhat éves volt, amikor először embert ölt: egy kocsmai veszekedés végén rántott fegyvert, ezután menekülni kényszerült, így – természetesen lopott lóval – vágtatott Új Mexikóig. A Vadnyugat történetébe, a Lincoln megyei háború nevű eseménnyel, Billy tizenhét évesen már bandavezérként vonult be. A bujkálásban megfáradt Kölyök levélben ajánlotta fel szolgálatait az új kormányzónak, ám a dolog számára rosszul sült el, és perbe fogták.
Ismét menekülnie kellett, és ismét tolvaj lett belőle, hiszen ehhez értett a legjobban. Egykori társa, a rettenthetetlen bölényvadászból seriffé lett Pat Garrett eredt a nyomába és el is fogta. A bírósági tárgyalás kimenetele sem volt kétséges: Billyt 1880 karácsonyán kötél általi halálra ítélték. Az akkor már élő legendát Lincolnban kellett volna felakasztani, ám ő megint túljárt a törvény eszén. A szigorú őrizet ellenére végrehajtotta legbravúrosabb és legutolsó szökését. Egy becsempészett pisztollyal lelőtte Garrett két helyettesét, majd nyugodtan kilovagolt a városból.
Pat Garrett nem adta fel, rejtekhelyén megtalálta, majd szíven lőtte a huszonegy éves Kölyköt.

Nem lehet mimózalelkűeknek nevezni a vadnyugat hősnőit: többnyire szajhák, szerencsevadászok, keményen dolgozó telepes asszonyok vagy tánctermi lányok voltak. A legjelentősebb alakok közül most egy magyar származású asszonyt idézünk meg.

Nagy Orrú Katie
A Nagy Orrú Katie eredeti nevén Mary Catherine Elder Haroney 1850-ben született Magyarországon, neve Doc Holliday feleségeként maradt fenn. Apja révén került Magyarországról Mexikóba. Az egyébként arisztokrata apa a mexikói király személyes sebésze volt. Apja halála után Kata kalandos úton St. Louisba jutott, férjhez ment egy fogászhoz, született egy gyereke. Férjét és gyerekét, akiket a sárgalázban haltak meg, egy évben temette el.
Igazi kalandjai csak ezután kezdődtek. 1874-ben Nellie Bessie Earpnél, James Earp feleségénél dolgozott egy kuplerájban, és valószínűleg már ekkoriban viszonya volt Wyatt Earppel. Ám Kata mégis Wyatt barátjával Doc Holliday-jel utazott Texasba, Dodge Citybe, később Új Mexikóba, végül Arizona államba. És bár férjhez ment egy másik férfihoz, őt hamar elhagyta, hogy Dodge Cityben (a Vadnyugat akkori fővárosában) beálljon táncosnőnek. 1878-tól ismét Doc Holliday-jel volt együtt, utazgattak Coloradóba, Dél-Dakotába és Új Mexikóba. Kapcsolatuk nem volt éppen zökkenőmentes, Doc gyakran eladta Katát prostituáltnak, de 1881-ban már egy saját bordélyházat üzemeltetett Tombstoneban (Arizona). Amikor 1881-ben kiraboltak egy postakocsit, Doc Holliday-t is megvádolták a rablással. Katát leitatták és rábeszélték, hogy tanúskodjon Doc ellen, ennek alapján tartóztatták le Docot. Katie másnap kijózanodott és visszavonta vallomását, ezért Holliday-t elengedték. Katie még sokszor járt Doc-hoz látogatóba Coloradoba, utoljára 1887-ben, amikor értesült arról, hogy Doc haldoklik, azonnal a férfihez utazott. Doc halála után 1890-ben Katie hozzáment egy ír patkolókovácshoz, pékséget üzemeltetett, de később elhagyta alkoholistává vált férjét. 1910-30-ig egy tanyán élt, majd 1931-ben elintézte, hogy bekerülhessen egy arizonai telepes-otthonba, annak első női lakójaként. Ottléte alatt rendkívül sokat tett a többi bentlakó életének jobbá tételéért. Hosszú életet élt, 1940-ben, 5 nappal a 90. születésnapja előtt halt meg.

A leginkább félreértett amerikaiak

Kennedy elnök szerint az indiánság az egyik legtöbbet felhasznált téma és a legkevésbé megértett nép Amerika történetében. A romantikus regények és filmek csak táplálják a számtalan hamis közhelyet, amit az indiánokról tudunk.

* Az indiánok sohasem nevezték magukat indiánoknak, népük nyelvén annyit mondtak csak „Nép”, vagy „Emberek”, vagy fennköltebben, ahogy a kájovák tartják: „A Legfőbb Nép”.
* Kolombusz azért hajózott, hogy megtalálja Indiát. Az új földrészről, amit talált haláláig azt hitte, hogy India, lakói pedig az „indianos”-ok, vagyis indiánok. Ezt a pontatlan spanyol elnevezést vették át az európai népek, és így terjedt el a világban.
* A rézbőrűek elnevezés eredetét többféleképpen magyarázzák. Egyik verzió szerint a fehérek közeledtére az indiánok a szokásoknak megfelelően testüket és arcukat a harc szent színével, vörös festékkel festették be. Békekötésnél aztán ezt egyszerűen letörölték magukról.
Egy másik magyarázat a skalpolással magyarázza a rézbőrű elnevezést. A kifejezés abból az időből származik, amikor a fehérek pénzt kaptak egy-egy indián skalpért, ha bizonyítékul felmutatták a véres (redskins=vörös bőr) skalpot.
* Ugyancsak a fehér ember adta az indián túlvilágnak az örök vadászmezők nevet. Erről először James Cooper könyveiben lehetett olvasni. Bár egyik indián népcsoport, az algakinok hittek a halál utáni életben, nem volt erről konkrét elképzelésük. Azt hitték, hogy az embernek és az állatoknak két lelke van, az egyik a szívben, a másik az agyban lakozik.
Elképzelhető, hogy a hittérítők által a mennyország kifejezés fordításából keletkezett az örök vadászmező fogalom, ám az indián misztériumban ilyen nem szerepel.

Tudtad…

•  hogy 1881. október 26-án az Arizona állambeli Tombstone-ban került sor a történelem egyik legismertebb vadnyugati pisztoly párbajára? Doc Holliday és az Earp-fivérek, a Claton- és a Mclaury-fiúkkal néztek farkasszemet. Alig néhány perc alatt összesen 17 lövés dördült el, melynek következtében Billy Claton valamint Tom és Frank Mclaury meghalt.

•  hogy Doc Holliday fogorvosi praxisát cserélte fel a szerencsejátékosok bizonytalan életére? Később Wyatt Earp oldalán a marhatolvajlások és postakocsi rablások számának csökkentésére tett kísérletet. Életét egy pisztolypárbaj oltotta ki.

•  Katie Elder négy fiút szült, akik később az Elder fiúk néven híresültek el a Vadnyugaton, róluk szól A négy mesterlövész – Az Elder banda című western John Wayne-nel és Dean Martinnal a főszerepekben?












Mintha Texasban lenne.

Készítsen egy texasi borsos sültet a Texasi csípős négyborsos Uncle Ben’s mártással, és érezze otthonában Texas ízeit.
A piros-, fehér-, zöld-, és feketeborsból és póréhagymából készült speciális mártás vadító ízélményt varázsol hétköznapjaiba. 
 
Kíváncsi más világokra is?

Akkor nézzen vissza hozzánk újra és újra, hiszen az Uncle Ben’s pár hónapon keresztül testközelbe hozza a világ legérdekesebb tájait és ízeit.



 


  


 


  



Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top