Diana hercegnő belső sérülései súlyosak voltak, de elméletileg megmenthették volna az életét. A helyszínen ugyan hatékonyan kezelték, ám ha hamarabb kerül kórházba, ha egy speciális csapat várta volna megérkeztekor, s ha a sebész nem elölről, hanem oldalról nyitja fel a mellkasát, akkor talán életben maradhatott volna mondta az egyik legjobb brit sebész, Thomas Treasure.
A doktort arra kérték fel, hogy nézze át a Diana hercegnő kezeléséről írt dokumentumokat Scott Baker halottkém számára. Elemzésében kifejtette, hogy a francia orvosok felfogása szerint többszörös sérülés esetén csak a beteg állapotának helyszíni stabilizálása után kerülhet sor a kórházba szállításra, míg a brit orvosok az azonnali kórházba szállítást részesítik előnyben.
A baleset Párizsban a Pont de lAlma-alagútban, éjfél után 25 perccel történt, de mivel Diana hercegnő az állapotát stabilizáló szívmasszázst kapott a helyszínen, a mentőautó csak 1 óra 40-kor indult el vele a kórházba, ahová 2 óra 6 perckor érkeztek meg. A Diana hercegnő életéért folytatott küzdelem 4 órakor ért véget.
A sok ha kezdetű mondathoz azt is hozzá lehet tenni, hogy ha a sofőr nem ivott volna vezetés előtt, akkor a Mercedes nem ütközik oszlopnak. Továbbá ha a lesifotósok nem veszik üldözőbe Diana hercegnőt 1997. augusztus 31-én, akkor biztosan nem hal meg, miként barátja, Dodi Fayed és a sofőr sem.