Ligeti György az elektronikus zenével végzett kísérleteinek eredményeképpen szakított azzal a felfogással, hogy a zenét diszkrét hangokból összerakott dallamokból, akkordokból érdemes összeállítani, ehelyett egy képlékeny hangmassza mozgatására koncentrált.
Az idei koncert középpontjában a hatvanas–hetvenes évek művei állnak: a II. vonósnégyes, a Ramifications, a Clocks and Clouds, illetve a fuvolára és oboára írott Kettősverseny. Ez már teljes mértékben Ligeti összetéveszthetetlen, saját hangja – a gondolkodó lázadóé. Ehhez csatlakozik öt zongoraetűd, amelyek – mindhárom ciklusból válogatva – a szerző kései alkotói korszakába engednek betekintést, a káoszból a rend felé mutatva. A Ligeti-emlékkoncertek mozgatója a Rácz Zoltán vezette UMZE Kamaraegyüttes, az állandó közreműködők (Csalog Gábor, Keller Vonósnégyes, Schola Cantorum Budapestiensis) mellett a nemzetközileg is egyre ismertebb fiatal magyar fúvósgeneráció (Ittzés Gergely – fuvola, Horváth Béla – oboa és Boldoczki Gábor – trombita) garantálja a Ligeti-életműhöz méltó magas minőséget.
Ligeti György 1957-ben ment Kölnbe, hogy ösztöndíjasként az ottani stúdióban dolgozzon. Két évig csak elektronikus zenével foglalkozott, ami a zeneszerzői hozzáállását radikálisan megváltoztatta. Miután visszatért a hagyományos hangszerekhez, együttesekhez, első műve, az 1960-as donaueschingeni fesztiválon bemutatott Apparitions egy csapásra elismert avantgárd zeneszerzővé tette. Az 1980-as években olyan nagy sikerű énekkarnak is írt darabot, mint a King’s Singers. (NLC)
