Születésnapos sztár: Balássy Betty

Nem telik el úgy óra, hogy ne csendülne fel valamelyik rádióadón Betty hangja. Pillanatok alatt lett népszerű, ám azt talán kevesen tudják, hogy amióta az eszét tudja, énekesnőnek készült, tizenéves kora óta dolgozik a zeneiparban, és a legnagyobb hazai sztárok mellett tanulta ki szakmát.

– Mennyire fontosak számodra a születésnapok?

– Olyannyira nem tartom számon, hogy ki is ment a fejemből. Nem tartok bulikat, de majd a harmincadikat talán megünneplem a barátaimmal. Az ember egy idő után lassan elkezdi azokkal körülvenni magát, akikkel jó érzés együtt lenni, de az is fontos, hogy ne legyen feszengés egy ilyen születésnapon. Különbözőek a barátaim, igyekszem majd úgy szervezkedni, hogy mindenki kellemesen érezze magát, de addig még van három évem.

– Változtak körülötted az emberek, amióta ismert az arcod?

– Nem mondanám, hogy megváltozott a baráti köröm. Vannak újabbak is, de többségében olyan emberekről van szó, akik már évek óta mellettem vannak. Nem szeretem a felületes barátságokat, és hamar felismerem a kényszermosolygásokat, vagy azt, ha valaki érdekből közeledik felém.

– Azt mondják, a Rák jegyű emberek számára nagyon fontos a család, a harmonikus otthon. Te foglalkozol a horoszkópokkal?

– Nem viszem túlzásba. Érdekel a dolog, van asztrológiai könyvem is, de nem merülök bele mélyebben. Ezeket a vonásokat abszolút érzem magamban. A gyerekkérdés még várat magára, majd kialakul, ahogy megy az idő, de Feri gyerekeivel most is együtt nyaralunk. Imádom őket, és élvezem a gyerekek társaságát.

– Aktívan pihenő nyaraló vagy, vagy ilyenkor csak heversz a napon?

– A kedvemtől függ. Most a Balatonnál vagyunk, és nagyon sokat pecáztam. Ha hosszabb időre utazunk el, akkor fele-fele arányban oszlik meg a művelődés, a kirándulás és a pihenés. Ha csak néhány napról van szó, akkor a legszívesebben kifekszem a partra napozni egy jó könyvvel.

– Van álomcélod, ahová nagyon szeretnél elutazni?

– Salsaőrült vagyok, ezért Kubába mindenképpen szeretnék majd egyszer eljutni, de biztos, hogy jól érezném magam trópusi szigeteken is. Persze nem nagyon jutok el ilyen helyekre, tavaly voltam először Rodoszon, ahol az esküvőnket tartottuk.

– A nyaralás után mi vár rád?

– Készül az új lemez, új hangzással lepjük majd meg a rajongóinkat. Elhagyjuk a borongást, szeretnénk csupa jókedvű, pozitív dalt felénekelni a második közös albumunkra. Az az igazság, hogy Ferivel nagyon szeretünk együtt dolgozni, és bízom benne, hogy ez a hangulat érződik is a dalainkon.

– Milyen érzés, hogy életed párjával dolgozol együtt? Vannak súrlódások köztetek a stúdióban?

– A magánélet más kérdés, de nem dolgoznék vele, ha együtt nem szólna szépen a hangunk. Elfogadja a szakmai hozzászólásaimat, és be kell vallanom, hogy nem kímélem ilyen téren. Bele tudok betegedni abba, ha valami nem úgy szól, ahogy kellene.

– Az élet minden területén ennyire maximalista vagy?

– Sajnos, igen, de ebből a szempontból kiegészít Feri. Ő dupla Oroszlán jegyű…

– A Megasztár előtt főként vokalistaként ismerhettünk, bár itthon még mindig nem kapnak akkora szerepet és elismerést a háttérénekesek, mint Nyugaton. Hogyan látod a vokalisták helyzetét, amióta elöl állsz a színpadon? Van olyan énekes, aki mögé még ma is örömmel beállnál énekelni?

– Aki érti a zenét, az itthon is olyan vokalistákat hív, aki gyorsan dolgozik, hallja a szólamokat, és profin végzi a dolgát. Farkas Zsófival dolgoztunk nagyon sok lemezen és koncerten, de hat-hét zenekarban is aktívan közreműködtünk. Énekeltem Budapest Jazz Orchestrával és Al Jarreau-val is. Imádom Charlie-t, Bontovics Katit, de a dzsesszben nem nagyon van vokálszólam. Mostanában volt a Cserháti Zsuzsa-emlékkoncert, ahol számos fellépő mellett mi is énekelhettünk. Cserháti nagy dalait kaptam meg, mondhatom, hogy óriási sikerem volt, de a közönség nagy része korábban nem tudott rólam. Ők a nagy nevű fellépők miatt jöttek, és ilyenkor jó érzés látni, hogy engem ugyanúgy megtapsolnak, mert értékelik a tehetséget. A készülő lemezünkön szinte minden vokált én éneklek majd, maximum Zsófit vagy Szolnoki Pétert kérem fel a közreműködésre. Szerintem ők a legprofibbak ebben itthon.

– Korábban énektanárnőként is dolgoztál, ezzel végképp felhagytál?

– Szeptembertől újrakezdem, mert már nagyon hiányzik. 2000-ben megnyertem egy énekversenyt, akkor kértek fel először a tanításra. Fontosnak tartom, hogy ne ugyanúgy tanítsak mindenkit, hiszen minden ember, minden hang más és más. Engedem, hogy a tanítványaim előhozzák magukból azt, ami bennük rejlik. Egészen kis gyerekek is jönnek hozzám, de akadnak persze felnőttek is. Van egy meghallgatás, ahol kiderül, hogy mennyire muzikális az illető. Akinek nincs hallása, azt nem szeretném hitegetni. Sajnos, sokan jönnek úgy, hogy egy sort sem tudnak visszaénekelni nekem, mégis feltett szándékuk, hogy énekesnők legyenek…

– Milyen érzésekkel várod a negyedik Megasztárt?

– Erre még korai lenne válaszolni. A Megasztár jó lehetőség a kezdők számára, de az is megeshet, hogy olyan nyeri a versenyt, aki alkalmatlan erre a pályára, csak a kisugárzása miatt szavaznak majd rá a nézők. Tőlem a mai napig rendszeresen megkérdezik, hogy én melyik szériában indultam. Ilyenkor mosolyogva válaszolom, hogy én bizony mindháromban részt vettem, és ez nagyon jó érzés.